A kétkamarás holland parlamenti rendszerben a polgárok által közvetlenül megválasztott képviselőház, hivatalos nevén a "második kamara" jelenti a fontosabb terepet a mindennapi politizálásban. A 75 tagú szenátus, hivatalos nevén az "első kamara" többnyire jogértelmezési viták színtere. A szenátorokat az ország 12 tartományának tanácstagjai választják meg négy évre, legkésőbb három hónappal a tartományi tanácsi választások után. A tervek szerint a szenátusi választást ezúttal májusban fogják lebonyolítani.

Hollandiát jelenleg - 2012 ősze óta - a jobboldali liberális Mark Rutte vezette koalíció irányítja, amelyet Rutte pártja (Szabadság és Demokrácia Néppártja, VVD) mellett a szociáldemokrata irányzatú Munkapárt (PvdA) alkot. E két kormánypártnak a képviselőházétól jelentősen eltérő erőviszonyokat tükröző - egy évvel korábban megválasztott - szenátusban összesen csupán 28 mandátuma van (a VVD-nek 12, a PvdA-nak 16). A 75 tagú szenátusban a legerősebb csoportot 27 mandátummal a kereszténydemokraták (CDA) jelentik, miközben ez a párt a 150 tagú képviselőházban a 2012-es választásokon mindössze 13 mandátumhoz jutott.

A legutóbbi közvélemény-kutatási eredmények a kormánykoalíciós pártok népszerűségvesztését mutatják. A mostani tartományi választások előtt erősödni látszott a D66 elnevezésű baloldali liberális párt.

Az elmúlt évek minden egyes hollandiai választásának Európában legnagyobb figyelmet kiváltó kérdése az, hogy miként szerepel a Geert Wilders vezette idegengyűlölő, főként muszlimellenes megnyilvánulásairól ismert, szélsőjobboldali populistaként emlegetett Szabadságpárt (PVV). Ez a párt 2011-ben először jutott be a szenátusba, és ott rögtön 10 mandátumot szerzett. A mostani jelzések szerint esélye van a további előretörésre.