A lépésre két évvel azután került sor, hogy az észak-európai országban eurószkeptikus, jobbközép kormány került hatalomra, amely ígéretet tett arra, hogy leállítja a 2009-ben elindított csatlakozási folyamatot.

Gunnar Bragi Sveinsson izlandi külügyminiszter csütörtök esti közleménye szerint a döntésről Reykjavik már értesítette az Európai Unió soros elnöki tisztét betöltő Lettországot és az Európai Bizottságot is.

"Izland érdekeit jobban szolgálja, ha kívül marad az Európai Unión" - írta weboldalán a miniszter.

Izland 2009-ben egy baloldali kormány idején adta be csatlakozási kérelmét, egy olyan időszakban, amikor a 2008-as gazdasági világválság súlyosan megtépázta az országot, bankrendszere összeomlott, fizetőeszköze, az izlandi korona pedig értékének majdnem felét elveszítette. A korábban Európa leggyorsabban fejlődő országai közé tartozó Izland lakosai számára mindez vonzó perspektívaként tüntette fel az eurózónához való csatlakozást.

A halászati kvóták kényes kérdése azonban az integráció akadályává vált, bár a kérdés sohasem vetődött fel a csatlakozási tárgyalásokon. Emellett, a közvélemény-kutatások az utóbbi időben az uniós csatlakozással szembeni elutasítás növekedését mutatták.

Amikor 2013-ban a centrista Haladó Párt és a jobboldali Függetlenségi Párt jutott hatalomra, a Sigmundur David Gunnlaugsson vezette kormány felfüggesztette a Brüsszellel folytatott tárgyalásokat, bár visszakozott attól a kampányígérettől, hogy népszavazásra terjesztik a csatlakozás kérdését.

Izland azóta azt hangoztatja, hogy "szoros kapcsolatokat és együttműködést" akar az EU-val.
Az Atlanti-óceán északi részén található szigetország már tagja a belső határokat átjárhatóvá tévő schengeni övezetnek és az Európai Gazdasági Térségnek (EGT) is.