A négymilliós országban kevesebb, mint 1,3 millió ember dolgozik. Az államadósság, miután Horvátország márciusban újabb kölcsönt vesz fel az Európai Központi Banktól (EKB), a Horvát Újjáépítési és Fejlesztési Bank (HBOR) adósságával együtt, az ország történetében először, túllépi a 300 milliárd kunát (több mint 12 ezer milliárd forintot) - fejtette ki a közgazdász.

Hozzátette: a gazdaság már most komoly problémákkal küzd, és a kormány még el sem kezdte a reformok bevezetését, nagy a valószínűsége, hogy intenzív és nehéz időszak elé néz az ország.

A közgazdász szerint a kormánynak évente 10 milliárd kunára (400 milliárd forintra) van szüksége, hogy a költségvetési lyukakat betömje.

Hangsúlyozta: ezt csak abban az esetben tudja megtenni, ha eladja az állami tulajdont és drasztikusan megemeli az adót, vagy csökkenti a költségeket.

"Tudatában kell lennünk, hogy a reformok bevezetése is költségekkel jár, és minden esetben az állampolgárok életszínvonalának csökkenését vonja maga után" - fogalmazott.

Nehéz megmondani, körülbelül hány embert kellene elbocsájtani az állami szektorból, de körülbelül 15-20 százalékuk felesleg, ami 40 ezer embert jelent - mondta Lovrincevic, majd hozzátette: az extrémen magas munkanélküliség mellett ennyi embert elbocsájtani nagy problémát jelent majd a társadalom számára, de meg kell tenni, hogy esélyünk legyen a jövőbe.

Zeljko Lovrincevic szerint Horvátországnak segítene, ha előre hozott parlamenti választásokat írnának ki májusban, ha a választások az év végén lesznek az újabb fél év késedelmet jelent, a már így is sürgős helyzetben.

"Jelenleg abból élünk, hogy az Európai Központi Bank politikájának köszönhetően kaptunk két év haladékot, elég alacsony kamatok mellett" - mondata.