A hiperaktív amerikai diplomácia, amely gyakran exponálja magát a nemzetközi válságokban, teljesen távol maradt Angela Merkel német kancellár, Francois Hollande francia, Petro Porosenko ukrán és Vlagyimir Putyin orosz elnökök minszki találkozójától, még megfigyelőt sem küldött a tárgyalásokra.

Judy Dempsey, a Carnegie Europe alapítvány elemzője szerint a Merkelt hétfőn fogadó Barack Obama amerikai elnök "a német kancellárra bízta" az ukrán aktát. "Nem akarta, hogy bármilyen köze legyen Ukrajnához, és bizonyos szempontból ki akarta iktatni a programjából a kérdést" - vélte a szakértő.

Amerikai vezetők ezt a feltételezést elutasítják, azt állítják, hogy Washington, Berlin és Párizs között szoros volt az együttműködés a csütörtökön a fehérorosz fővárosban aláírt kelet-ukrajnai rendezés kidolgozásában.

"Egész éjjel folyamatosan tájékoztattak bennünket erőfeszítéseikről az európaiak" - mondta az Obama-kormányzat egyik nevének elhallgatását kérő középvezetője. "A valóság eltorzítása lenne azt állítani, hogy a pályán kívül maradtunk" - tette hozzá egy másik vezető.

Az amerikai kormány emlékeztetett az elmúlt napokban tett diplomáciai kezdeményezésekre, amelyek révén európai szövetségeseikkel "versenyben maradtak": Obama Putyinhoz intézett felhívására, Joe Biden alelnök és Porosenko müncheni megbeszélésére, John Kerry külügyminiszter kijevi látogatására és Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel folytatott megbeszélésére.

Megfigyelők szerint az is lendületet adott a diplomáciai erőfeszítéseknek, hogy Obama kilátásba helyezte "védelmi" fegyverek esetleges szállítását Ukrajnának.

Nyugati vezetők szerint a katonai konfliktus súlyos kiszélesedésétől való európai és orosz félelmek késztették Putyint arra, hogy kilencoldalas, orosz nyelvű béketervet nyújtson át Hollande-nak és Merkelnek Kerry február 5-i kijevi látogatása előtt.

Kerry kijevi látogatását valójában háttérbe szorította Merkel és Hollande aznapi - pénteki moszkvai tárgyalásait megelőző - meglepetésszerű vizitje az ukrán fővárosban.

Szakértők szerint egyébként logikus, hogy az európaiak vették kézbe az ukrán problémát.

"Természetes, hogy Európa az élen járjon" - vélte Fiona Hill, a Brookings agytröszt Egyesült Államokkal és Európával foglalkozó igazgatója. "Az Ukrajna, Oroszország és az EU közötti kapcsolatoknak az európai uniós társulási szerződés miatti robbanása váltotta ki a konfliktust".

Az erőteljes amerikai részvétel első jele az volt, amikor Victoria Nuland, európai és eurázsiai ügyekért felelős amerikai államtitkár-helyettes 2013 decemberében Kijevbe látogatott, és süteményt osztott az Európa-barát tüntetőknek.

A Krím félsziget tavaly márciusi bekebelezése és a kelet-ukrajnai konfliktus kitörése óta Washington egyfolytában elítéli Oroszország katonai szerepvállalását, amelyért az EU és az Egyesült Államok büntetőintézkedésekkel sújtja Moszkvát. Erre nem volt példa a hidegháború vége óta.

Washington üdvözölte ugyan az új minszki megállapodást, de nagyon óvatosan fogalmazott a kijevi vezetés és az oroszbarát szakadárok közötti tartós béke esélyei kapcsán. A lázadóktól "tetteket, nem szavakat" követelt, Moszkvától pedig azt, hogy a tűzszünetet "mostantól azonnali és konkrét intézkedések kövessék".

A minszki megállapodás kudarca esetén, "ha folytatódik a fegyverek és felszerelések szállítása, partnereinkkel együtt magasabb árat kell Moszkvára kényszerítünk" - figyelmeztetett egy nevének elhallgatását kérő amerikai illetékes.