A görög belpolitika meghatározó eseményét a nemzetközi pénzpiacok is fokozottan figyelemmel kísérik, mivel Ciprasz esetleges hatalomra jutása azt is jelentheti számukra, hogy Athén az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap által Görögországnak nyújtott pénzügyi segély feltételeinek újratárgyalásáért és a görög adósság egy részének elengedéséért száll síkra.

Fokasz Nikosz, az ELTE egyetemi tanára az InfoRádiónak úgy fogalmazott: "Azzal nem vagyok tisztában, hogy például egy baloldal, vagy egy szélesebb baloldal által vezetett koalíciós kormánynak milyen alkupozíciói lennének. Itt egy minimum bizonytalan fél év elé kell egy ügyben néznünk, ha a Sziriza által vezetett kormány kerülne hatalomra".

A csőd szélére sodródott Görögország 2010 óta összesen 240 milliárd euró hitelt kapott az Uniótól, az Európai Központi Banktól és a Valutaalaptól. Noha a balkáni ország már túljutott a válság leküzdésének a nehezén, még mindig szüksége van a pénzügyi partnerei által nyújtandó hitelekre. A pénzügyi segítség feltétele pedig a görög lakosságot súlyosan érintő megszorítások bevezetése volt. A felmérések szerint minden második fiatal munkanélküli, és az egész lakosság körében mért munkanélküliségi ráta is eléri a 25 százalékot. A dpa német hírügynökség megjegyezte, néhány család mára kizárólag a nagymama nyugdíjából él.

A választási kampányban a politikai csatározások legfőbb témája, hogyan vezessék ki a dél-európai országot a súlyos gazdasági válságból anélkül, hogy a megszorító politika további sebeket ejthessen a lakosságon.