A társaság tájékoztatása szerint kielemezték a tengerfenék kőzetének 3100 méteres mélységébe, tavaly november 18-án leküldött szonda adatait, és megállapították, hogy vékony rétegben találhatók ugyan szénhidrogének, amelyek a kőolaj és a földgáz alapját képezik - találtak metánt és hexánt is -, de ezek mennyisége és minősége nem elegendő ahhoz, hogy megérje belefogni a kitermelésbe.

A Repsol ezért úgy döntött, hogy nem folytatja a kutatást a Kanári-szigeteknél, hanem a Rowan Renaissance nevű kutatóhajójuk visszatér Angolába, és ott keres lehetséges tengeri olajmezőket. A spanyolországi projektben mintegy 750 szakember és több mint 50 cég vett részt - áll a közleményben.

A munka kezdetén az olajcég 15 és 20 százalék közé tette a siker esélyét. A próbafúrások Fuerteventura partjaitól 54 kilométerre, Lanzarotte partjaitól 62 kilométerre zajlottak, és óriási tiltakozások, tüntetések előzték meg. A Greenpeace környezetvédelmi okokból ellenezte az olajkitermelést a térségben, a Kanári-szigetek kormánya pedig attól tartott, hogy az olajmező feltárása csökkentené a helyiek megélhetésének alapját képező turizmust. Követelték, hogy a spanyol kormány vonja vissza a Repsolnak adott engedélyt, és népszavazást is akartak tartani a kérdésről.

A Repsol korábban úgy becsülte, hogy a kanári-szigeteki olajmezőkkel Spanyolország olajigényének tíz százalékát lehetne fedezni, és Spanyolország ezzel 30 milliárd eurót takaríthatna meg az olajimporton 20 év alatt.