A csaknem 2300 válaszadó véleményére épülő felmérés szerint a demokrata elnök eredendően sem magas támogatottsága a 2009-ben mért 35 százalékos szintről 2014-re 15 százalékra esett vissza, ugyanakkor a vele elégedetlenek aránya 40-ről 55 százalékra nőtt.

A számok ugyanakkor az is mutatják, hogy az elnökkel szembeni bizalmatlanság ellenére a haderőnél több intézkedését hallgatólagosan elfogadták, sőt, támogatják is. Míg például 2009-ben az amerikai egyenruhásoknak mindössze a 35 százaléka érezte úgy, hogy homoszexuálisoknak helye lenne közöttük, addig - az erre vonatkozó korlátozás 2011-ben történt eltörlése óta - ez a szám 60 százalékra emelkedett.

A Pentagon 2012-ben indította útjára azt a programot, amely az összes katonai pozícióval kapcsolatban feloldja majd a nők alkalmazásának tilalmát. A négy haderőnem - szárazföldi erők, a légierő, a haditengerészet és a tengerészgyalogság - 2016-ig kapott haladékot arra, hogy teljes mértékben feloldja a nemekre vonatkozó korlátozásokat a harci egységekben, vagy hogy konkrét kivételeket határozzon meg, például a gyalogság vagy a különleges műveleti egységek körében.

A változás a kérdéssel kapcsolatban lassú: miként 2009-ben, egy fél évtizeddel később is csak a megkérdezettek 24 százaléka támogatta azt, hogy nőket minden harci feladatra alkalmazhassanak. Ugyanakkor 34-ről 41 százalékosra nőtt azok tábora, aki úgy gondolják, hogy néhány ilyen feladatkör megnyitható előttük. A nők harci bevetését teljes mértékben elutasító katonák aránya ugyanebben az időszakban 43-ról 28 százalékra csökkent.

A fegyveres erőknél a nemi erőszak problémáját a válaszadók mintegy fele vélte súlyosnak vagy jelentősnek. 18 százalék nem foglalt állást az ügyben, 31 százalék szerint az nem jelent jelentős vagy komoly gondot. A jelenséggel kapcsolatban csaknem valamennyi egységnél tartottak valamilyen képzést, amit azonban csak 48 százalék tartott hatékonynak. 31 százalék nem volt biztos az oktatás hatékonyságával kapcsolatban, 31 százaléknak pedig negatív volt a véleménye erről.

16 százalék, vagyis - a The Military Times kiemelése szerint - minden hatodik vagy hetedik katona úgy vélekedett, hogy a nemi erőszakkal kapcsolatos fejtágítóknak negatív hatása van a katonai kultúrára.

A lap felmérésében részt vevő olvasóknak több mint egyharmada egyébként úgy vélekedett, hogy sem a demokraták, sem a republikánusok nem erős támogatói a fegyveres erőknek, 44 százalék szerint pedig mindkét nagy párt támogatása csökkent. Mindössze 12 százalék érezte úgy, hogy a két politikai erő a szívén viseli a hadsereg ügyét.

A lap szerint egyébként a katonák 55 százaléka szavazott a legutóbbi elnökválasztáson, ami nagyjából megfelel az országos átlagnak, és 45 százalék voksolt a "félidős" választásokon, ami 8 százalékkal több az országos adatnál.

Az ultrakonzervatív Tea Party mozgalom jelöltjeit 13 százalék támogatja fenntartás nélkül, 34 százalék viszont sohasem szavazna rájuk.

A lap szerint a Pentagon vezetői számára nagy kihívás az iraki és az afganisztáni háború öröksége, valamint a katonák javadalmazásának kérdése. A két katonai beavatkozást sikeresnek tekintők száma 2007 óta jelentésen megcsappant: mindössze a válaszadók 30 százaléka látja ezeket eredményesnek. 70 százalék emellett úgy vélekedett, hogy az Egyesült Államoknak nem kellene jelentősebb katonai erőt visszavezényelnie Irakba az Iszlám Állam elleni harchoz.

Míg 2009-ben az amerikai haderő állományának 87 százaléka vélte jónak vagy kitűnőnek a jövedelmét, 2014-ben már csak 44 százalék volt ezen az állásponton. A The Military Times emlékeztetett arra, hogy a 41 éve kizárólag önkéntesekből álló amerikai haderő számára a kongresszus rekord alacsony, mindössze 1 százalékos javadalmazás-növelést szavazott meg 2015-re.