"A radikális iszlamizmus valamennyi ellentmondásból, hatásból, nyomorból, egyenlőtlenségből és a hosszú ideje nem rendezett valamennyi konfliktusból táplálkozik" - fogalmazott a francia elnök a párizsi Arab Világ Intézetében egy konferencia megnyitóján. "Az iszlám összeegyeztethető a demokráciával, el kell utasítanunk a csúsztatásokat és egybemosásokat" - hangsúlyozta Hollande egy héttel a 17 halálos áldozatot követelő, az iszlám nevében elkövetett párizsi terrortámadások után, amelyeket az Arab-félsziget al-Kaidája (AQAP) nevű jemeni terrorszervezet vállalt magára.

A franciaországi arabok legjelentősebb intézményén a Charlie Hebdo szatirikus hetilap szerkesztősége ellen elkövetett merénylet óta a "Charlie-k vagyunk" felirat látható hatalmas vörös betűkkel, francia és arab nyelven.

Az elnök beszédében megerősítette, hogy "a muzulmán vallású franciák ugyanazokkal a jogokkal és kötelességekkel rendelkeznek, mint a többi állampolgár". "Meg kell őket védenünk. A szekularizációnak van ebben szerepe, amely tiszteletben tartja mindegyik vallást" - folytatta, utalva arra, hogy a múlt heti néma gyászpercet mintegy kétszáz iskolában megzavarták muzulmán tanulók. Hollande szerint ezért nagyon fontos a vallások történetének tanítása. "A köztársaság iskolája a felvilágosodás és a tudás háza. Ott tanítják a történelmet, a vallások történetét is, hogy tudjuk, honnan jövünk" - hívta fel a figyelmet.

Hollande arra is emlékeztetett, hogy Franciaország "a népek mozgásából, bevándorlói hullámokból alakult", s emiatt "számos honfitársunk kötődik az arab világhoz". "Vannak köztük muzulmánok, zsidók, keresztények, hívők és olyanok, akik nem hisznek. Õk valamennyien, generációról generációra hozzájárultak Franciaország történelméhez" - mondta az elnök. Ezzel kapcsolatban azt is megjegyezte, hogy "Franciaország baráti ország (az arab államokkal), de Franciaországnak vannak szabályai, elvei, értékei, s ezek között az értékek között van egy, amely megkérdőjelezhetetlen és az is marad örökre, mégpedig a szabadság és a demokrácia".

Franciaországban él Európa legjelentősebb muzulmán közössége, tagjainak számát 5-6 millióra becsülik.

A terrortámadások óta több mint ötven iszlámellenes atrocitást, provokációt és vandalizmust regisztrált a franciaországi muzulmánok legjelentősebb szervezete, a Muzulmán Vallás Francia Tanácsa, annak ellenére, hogy a legfőbb iszlám szervezetek a leghatározottabban elítélték - megfogalmazásuk szerint - "a demokrácia és a sajtószabadság elleni barbár cselekményt". Az ügyészség 54 esetben indított eljárást terrorizmus dicsőítése vagy terrorfenyegetés gyanújával. "Az iszlámellenes és antiszemita cselekmények szigorú büntetés vonnak maguk után. A közel-keleti konfliktusnak itt nincs helye" - jegyezte meg Hollande.

Miközben folytatódik a nyomozás a terrortámadások elkövetőinek esetleges tettestársai után, a január 7-én megölt öt karikaturista közül kettőnek, az országosan ismert és a médiában gyakran szerepelt Wolinskinak és Tignous-nak csütörtökön volt a temetése. Csütörtökön kísérik utolsó útjára Bernard Maris ismert francia közgazdász-író-újságírót, a lap egyik részvényesét is, akit szintén kivégeztek a terroristák a szerkesztőségben, valamint Elsa Cayat pszichoanalitikust, a lap állandó szerzőjét, az egyetlen női áldozatot. A főszerkesztő Charbot pénteken temetik, az őt védő rendőr, Franck Brinsolaro temetése, akit szintén megöltek a dzsihadisták, csütörtök délelőtt volt.