Ha nem lenne ilyen kiélezett az Európai Unió és Oroszország viszonya, messzemenően támogathatónak tartaná a miniszterelnök álláspontját: a magyar-orosz gazdasági szálak szorosabbra fűzését Sz. Bíró Zoltán.

"Ugyanakkor arra emlékeztetnék, amikor 2007-2008-ban körvonalazódott annak lehetősége, hogy Magyarország csatlakozik a Déli Áramlathoz, amelynek költsége a tizenhatoda a háromezer milliárd forintra becsült paksi beruházásnak, akkor alkotmányos puccsról beszélt. Ilyen értelemben minden magyar politikai szereplőtől egyfajta következetesség elvárható. Nagyságrendjében és politikai és gazdasági következményeiben a Déli Áramlat sokkal szűkösebb, mint egy ilyen nukleáris beruházás, amilyen a paksi lesz. Az oroszokkal való gazdasági kapcsolat tekintetében pedig a nukleáris terület különösen érzékeny, nemcsak gazdasági, hanem olyan bizalmi szintekről is van szó a nukleáris energetikai együttműködésben, ha tartósan rosszá válik az Európai Unió és Oroszország kapcsolata, akkor Magyarországnak kilógni ebből az európai pozícióból sokféle félreértésre adhat okot, sok problémát okozhat."

Sz. Bíró Zoltán hangsúlyozta: Magyarország abban érdekelt, hogy az ukrajnai helyzet minél gyorsabban rendeződjön.

"Olyan helyzetet kell teremteni, hogy az oroszok arcvesztés nélkül tudjanak ebből a konfliktusból kijönni, de ha ők a konfliktus fenntartásában érdekeltek, akkor nagyon világosan el kell dönteni, Magyarország melyik térfélen áll. Ebben az esetben világosan érzékeltetni kell a magyar politikának, hogy az Európai Unió tagjai vagyunk, szolidárisak vagyunk ennek a közösségnek az értékeivel és politikai irányával."
A történész emlékeztetett: a szankciók különböző mértékben érintik az Európai Unió országait, így minden ország megpróbálja a saját érdekeit érvényesíteni.

"Ez bizonyos határokig elfogadható, de a politikai kiszámíthatóság és az irántunk való bizalom azt követeli, hogy ezt egy ponton túl a húrt ne feszítsük. Problematikusnak tartanám, ha dűlőre kellene jutni, és a két szövetség tagjaként Oroszország mellett döntenénk." Sz. Bíró Zoltán ugyanakkor nem gondolja, hogy így lesz.

Moszkva láthatóan megpróbálja a poszt-szovjet térség minél nagyobb részét egy gazdasági, majd politikai integrációs keret közé terelni - mondta az Oroszország szakértő.

"Vannak partnerek - Kazahsztán és Belorusszia -, kulcsjelentőségű lett volna, hogy a poszt-szovjet térség Oroszország utáni legjelentősebb gazdasági és politikai szereplője, Ukrajna is csatlakozzon. Ez a történet nagyon is arról az ambícióról szól, hogy az eurázsiai térfélen Oroszország szeretett volna egy jelentős, perspektívájában akár az Európai Uniónak is kihívást jelentő politikai és gazdasági integrációt létrehozni. De hozzá kell tenni, ha ma az európai gazdaságot száz százaléknak tekintjük, amibe beleértjük Törökországot is, akkor az Európai Unió 28 tagállama a teljes európai gazdaság 77 százalékát adja, ha hozzátesszük még azt a néhány fejlett, Európai Unión kívüli államot, mint például Izland vagy Svájc, akkor ez nyolcvan százalék körüli, ezzel szemben az orosz részesedés 10-11 százalékos. A poszt-szovjet térségnek az európai szubrégiójához tartozó három állam - Belorusszia, Ukrajna és Moldova - együttesen az európai gazdaságnak kevesebb mint három százalékát adja, tehát az ambíciók nagyok. Ugyanakkor a gazdasági alapjai egyelőre, akár még Európával összevetve is, jóval mérsékeltebbek. A mai orosz gazdaság az Európai Unió gazdasági teljesítményének hetedére képes."

Sz. Bíró Zoltán szerint az Oroszország elleni szankciók hozhatnak eredményt, de Vlagyimir Putyin hatalmára nem lesznek hatással.

"Az illúzió, hogy ezek a szankciók politikailag is megrengetik Putyin hatalmát, ezek a külső szankciók a gazdaságra biztos, hogy hatást gyakorolnak, de azt gondolom, hogy önmagában a szankciós politika nem fogja ezt a kompromisszumot létrehozni. Ilyen elem lehet a NATO ügyében való megegyezés, az események mintha arrafelé haladnának, hogy ha megkapják azt a garanciát, hogy nem lesz NATO-tag, akkor ez talán elindíthat egy dialógust."

A történész szerint még az sem meghatározható, hogy az orosz ukrán válság ebben a pillanatban az elmélyülés, vagy a megoldás felé halad-e. Sz. Bíró Zoltán emlékeztetett: Ukrajnában több mint 8 millió orosz él.

"És legalább ennyien, durván 10 millióan lehetnek azok az ukránok, akik beszélnek oroszul, az biztos, hogy ezeknek az embereknek a megbékítéséhez, lojalitásuk elnyeréséhez a nyelvhasználat, a kulturális és identitás megőrzésben gesztusokat kell gyakorolni."

Az Oroszország szakértő szerint a megoldás valamilyen autonómia lehet az ukrajnai oroszok számára, hogy elfogadják az új hatalmat, Oroszországnak pedig, ha számára elfogadható garanciákat kap, vissza kell lépnie.

"Van annyira stabil a putyini rendszer, hogy ezeket a visszafelé tett lépéseket politikai veszteségek nélkül - a nacionalista, szélsőséges tábort leszámítva - megtehesse."