Franciaország és az Egyesült Államok újabb szankciókat helyez kilátásba Oroszországgal szemben, amennyiben nem történik előrelépés az ukrán válság rendezésére - közölte szombaton a francia elnöki hivatal, miután Francois Hollande államfő telefon egyeztetett Barack Obama amerikai elnökkel.

Miután megállapították, hogy Oroszországnak február vége óta ki kellene vonnia a Krímbe küldött csapatait, és mindent meg kellene tennie a nemzetközi megfigyelők beengedése érdekében, a két ország vezetője hangsúlyozta, hogy "ennek hiányában újabb szankciókat fognak hozni, amelyek érzékenyen fogják érinteni a nemzetközi közösség és Oroszország közti kapcsolatokat, ami pedig senkinek nem áll érdekében" - olvasható az elnöki hivatal közleményében.

Szombaton már nem próbálkoznak egy újabb ellenőrzési pontnál bejutni a Krím félsziget belsejébe az EBESZ megfigyelői - tájékoztatta a csoportot vezető Ács Gábor alezredes az MTI-t. Megerősítette, hogy figyelmeztető lövésekkel tartóztatták fel őket az átkelő pontnál. Elmondta továbbá, hogy ezen a helyen már sokkal többen, és szóban agresszívebbek is voltak a fegyveresek, főleg az ukrán kísérőikkel szemben. Az ismételt sikertelen bejutási kísérlet után a megfigyelők visszatértek Herszonba, ahol megvitatják, hogyan tovább.

Eközben Lengyelország kiürítette krími konzulátusát a félszigetet ellenőrzésük alá vont orosz fegyveres erők zaklatásaira hivatkozva. A konzulátus Szevasztopol városában van, ahol az orosz Fekete-tengeri Flotta támaszpontja is található. A városban az éjszaka folyamán orosz fegyveresek sikertelenül próbáltak meg elfoglalni egy légvédelmi laktanyát. Egy másik incidens során orosz fegyveresek ellenőrzésük alá vonták a határőrség egy állását a Krím félsziget keleti csücskében fekvő Scsolkine közelében, és az ott szolgáló ukránokat családjukkal együtt az éj közepén elzavarták. Habár tűzharc továbbra sem alakult ki a félszigeten, beszámolók szerint egyre feszültebb a helyzet Krímben.

Az Ukrajnához tartozó Krími Autonóm Köztársaság kormányfője védelmébe vette az Oroszországhoz csatlakozásról március 16-ra kiírt népszavazást, kijelentve, hogy azt már senki sem akadályozhatja meg. A Rosszija-1 tévécsatorna szombat esti hírműsorának adott interjúban Szerhij Akszjonov azzal indokolta a népszavazás ilyen gyors megtartását, hogy el akarják kerülni a felesleges provokációkat. A krími vezető kijelentette: ellenőrzésük alatt tartanak "minden rendszert, amely a félsziget ellátását hivatott biztosítani".

Az orosz külügyminiszter szombaton megismételte, országa kész őszinte párbeszédet folytatni az ukrán válságról, de felszólítja partnereit, hogy ne próbálják Oroszországot úgy beállítani, mintha a konfliktus egyik résztvevője lenne. Szergej Lavrov hozzátette, hogy a válságot nem Moszkva teremtette, sőt, "azt korábbi többszöri figyelmeztetéseink dacára hozták létre mesterségesen szigorúan geopolitikai okokból". Ismét felhánytorgatta, hogy a Viktor Janukovics volt ukrán elnök és az ellenzéki vezetők által február 21-én aláírt megállapodást nem valósították meg.

Lavrov kijelentette azt is, hogy Moszkva el akarja érni az orvlövész-ügy kivizsgálását. Úgy vélte, a kijevi orvlövészek ügyét nem szabad szőnyeg alá seperni, azzal foglalkoznia kell az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek. Ukrajna új Nyugat-barát vezetése is vizsgálatot szeretne: azt akarja, hogy parlamenti bizottság vizsgálja ki a februári kijevi tüntetések idején orvlövészek által elkövetett gyilkosságokat. Catherine Ashton, az Európai Unió diplomáciájának vezetője pedig az Európa Tanács bevonásával indítandó független vizsgálatot szorgalmazott az ügyben.

Az orosz védelmi minisztérium egyik, névtelenül nyilatkozó magas rangú tisztviselője közölte, hogy a külföldi ellenőrzések leállítását fontolgatják. Oroszország a hadászati támadó fegyverek csökkentéséről szóló START-III szerződés, valamint az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet tagállamai között 2011-ben kötött, a bizalom- és biztonságépítő intézkedésekről szóló Bécsi Dokumentum alapján köteles engedélyezni, hogy külföldi szakértők évente 18 alkalommal ellenőrizhessék katonai létesítményeit, ideértve nukleáris arzenálját is.

A tisztviselő úgy fogalmazott, hogy "mivel az ilyen ellenőrzések bizalomerősítő intézkedések, az Egyesült Államok részéről gyakorlatilag bevezetett +büntetőintézkedések+ miatt nem lehetségesek a megállapodások betartását célzó normális, kétoldalú kapcsolatfelvételek". Azt is kijelentette, hogy Oroszország barátságtalan gesztusnak tekinti az Ukrajna-politikája miatt az Egyesült Államok és a NATO részéről érkező "alaptalan fenyegetéseket", amelyek lehetővé teszik egy vis maior helyzet kihirdetését.

A "hidegháború emlékét felidéző" ukrajnai válságra hivatkozva nyílt levélben sürgették az amerikai cseppfolyósított földgáz európai exportjának engedélyezését az amerikai kongresszus vezetőitől a V4-országok washingtoni nagykövetei. A John Boehnernek, a képviselőház republikánus elnökének és Harry Reidnek, a szenátusi demokrata többség vezetőjének pénteken elküldött, közösen aláírt két levélben Szapáry György magyar, Ryszard Schnepf lengyel, Petr Gandalovic szlovák és Peter Kmec szlovák nagykövet hangsúlyozta az Egyesült Államok közép- és kelet-európai szerepvállalásának fontosságát, különösen az energiabiztonság és a megbízható földgáz-ellátás területén.

Pénteken ismét konzultált egymással Barack Obama amerikai elnök és Angela Merkel német kancellár. Egyetértettek abban, hogy Oroszországnak vissza kell vonnia erőit, meg kell engednie a nemzetközi és emberi jogi megfigyelők Krímbe küldését és támogatnia kell a májusi ukrajnai elnökválasztás szabad és igazságos lebonyolítását. Obama szombaton Francois Hollande francia elnökkel beszélt. Az eszmecsere után a francia elnöki hivatal közölte, hogy Franciaország és az Egyesült Államok újabb szankciókat helyez kilátásba Oroszországgal szemben, amennyiben nem történik előrelépés az ukrán válság rendezésében.