Svájc - amely nem tagja az EU-nak - előzőleg bejelentette, hogy a február 9-i népszavazás döntésének megfelelően visszalépett attól a megállapodástól, amelynek alapján munkaerőpiacát megnyitotta volna Horvátország állampolgárai számára.

Az említett referendumon a szavazók hajszálnyi többsége, 50,3 százaléka úgy döntött, hogy Svájc állítsa vissza a bevándorlási kvótarendszert az Európai Unió polgáraival szemben.

Kétoldalú megállapodások alapján jelenleg az uniós állampolgárok nagy része (a románok és bolgárok kivételével) szabadon vállalhat munkát Svájcban. Az EU-hoz tavaly csatlakozott Horvátország is már megállapodásra jutott Svájccal arról, hogy munkavállalói tíz éven keresztül szabadon beléphetnek a svájci munkaerőpiacra, de Bern ezt a megállapodást a népszavazás folyományaként már nem kívánja aláírni.

Az Európai Unió közölte, hogy felülvizsgálja az egész kapcsolatrendszert Svájccal. Richard Jones, az EU svájci nagykövete már a hét elején azzal fenyegette meg az alpesi országot, hogy az unió befagyasztja az oktatási és kutatási együttműködést, ha Svájc visszadobja a Horvátországgal való megállapodást.

Ezt erősítette most meg a bizottsági szóvivő, közölve, hogy felfüggesztik a tárgyalásokat a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó Erasmus Plus oktatási és Horizon 2020 kutatási programban való svájci részvételről. Ez azt is jelenti, hogy Svájc pénzügyi támogatásoktól eshet el, amelyeket az eurómilliárdos költségvetésű uniós programokból kaphatott volna.

A szóvivő hangoztatta, hogy a személyek szabad mozgása az EU és Svájc között olyan alapelv, amelyet uniós részéről semmilyen körülmények között nem kívánnak megkérdőjelezni. Ez egyfelől része azoknak a megállapodásoknak, amelyek révén Svájc hozzáfér az EU belső piacához, másfelől szoros kapcsolatban van az említett programokkal, hiszen azok az egyetemi hallgatók, illetve a kutatók mozgására is vonatkoznak.