eur:
386.98
usd:
356.05
bux:
68088.24
2024. május 18. szombat Alexandra, Erik

Csehországban is rezsicsökkentés

"Jövőre mintegy 10-13 százalék között csökkentjük" az áramár szabályozott részét, ami a felhasználói ár mintegy 50 százaléka - közölte Alena Vitásková, az Energetikai Szabályozási Hivatal (ERÚ) elnöke pénteken. A szolgáltatók is hasonló csökkentési tervekről számoltak be.

A hatósági szabályozás alá eső tételek tarifája átlagosan 10,9 százalékkal lesz alacsonyabb.

Az ERÚ határozza meg a mindenkori fogyasztói áramár hatósági szabályozás alá eső összetevőit - az áramátvitel és elosztás díját -, amely mintegy 50 százalékot tesz ki a fogyasztók által fizetendő számlából. Az végső ár másik felét a szolgáltatók állapítják meg.

Vitásková szerint a háztartások jövőre több ezer koronát takarítanak meg villanyszámláikon. Hasonló módon kevesebbet fognak fizetni az áramért a vállalkozások is. Tekintettel a növekvő fogyasztásra, megtakarításuk is nagyobb lesz - tette hozzá.

"Az árcsökkentést alapvetően a világpiaci árak csökkenése és a jobb gazdasági mutatók tették lehetővé" - indokolta a döntést a szabályozó hivatal.

A nagy cseh áramszolgáltatók közül a Cseh Energetikai Művek (CEZ) már bejelentette, hogy a háztartási áram jövő évi ára mintegy 12 százalékkal lesz alacsonyabb, mint az idén. A másik nagy szolgáltató, a Prazská Energetika (PRE) 9,5 százalékos csökkenéssel, az E.ON 8,8 százalékos csökkenéssel számol.
Az ERÚ szerint hasonlóképpen csökken a jövő évben a háztartási gáz ára is. A pontos adatok még nem ismeretesek.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.21. kedd, 18:00
Rigó Csaba Balázs
a Gazdasági Versenyhivatal elnöke
Váratlan fordulat boríthatja az amerikai választást: így lehet, hogy sem Trump, sem Biden nem lesz elnök

Váratlan fordulat boríthatja az amerikai választást: így lehet, hogy sem Trump, sem Biden nem lesz elnök

Kísérteties módon pontosan 200 évvel ezelőtt történt olyan legutóbb, hogy sem a legtöbb választó szavazatát, sem az elektori kollégiumban legtöbb voksot begyűjtő jelöltből lett amerikai elnök. Logikus módon azt hihetnénk elsőre, hogy a "szabadság földjén" az elnökválasztás olyan szimplán működik, hogy az a jelölt arat győzelmet, akire a legtöbben adják le szavazatukat, ez azonban távolról sem így van: a döntés a tagállami delegáltakból álló elektori kollégium kezében van. Az pedig tovább bonyolítja a helyzetet, hogy ha az elektorok között nem szerez egyik jelölt sem többséget, vagy döntetlen alakul ki, akkor borul az egész rendszer, és a legvégén akár a nép akaratával szöges ellentétben lévő eredmény is születhet. Ahogy 1824-ben, ez a demokratikusságát nézve megkérdőjelezhető lehetőség idén is fennáll; sőt még az is előfordulhat, hogy nem Donald Trump és nem is Joe Biden lesz az Egyesült Államok következő elnöke. Mindez kétség kívül óriási alkotmányos válságot szülne, de, hogy miért is lehetséges egyáltalán, most kiderül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×