eur:
393.02
usd:
366.42
bux:
0
2024. április 26. péntek Ervin

Szíria - Nem közeledtek az álláspontok

Barack Obama amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök álláspontja kétoldalú megbeszélésük ellenére sem közeledett egymáshoz a G20 csúcson, miközben 11 ország "erőteljes nemzetközi választ" követelt Szíriával szemben a szentpétervári találkozón, amelynek napirendjét a világgazdaság kérdései helyett a közel-keleti országban folyó polgárháború határozta meg.

Obama és Putyin 20 perces egyeztetést folytatott a világ 19 legnagyobb gazdaságát és az Európai Uniót magában foglaló szervezet csúcstalálkozójának margóján. Putyin szerint a beszélgetés "nagyon tartalmas, konstruktív" volt, de mindketten "kitartottak meggyőződésük mellett".

Barack Obama sajtótájékoztatóján elmondta, hogy elsősorban Szíriáról tárgyaltak, és nem érintették Edward Snowden, az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) volt szerződéses alkalmazottja ügyét. Az amerikai titkosszolgálatok adatgyűjtéséről információkat kiszivárogtató férfi Oroszországban menedékjogot kapott, ezért Fehér Ház korábban lemondta Obama tervezett moszkvai látogatását.

Obama leszögezte: a szíriai vegyifegyver-támadást nem lehet válasz nélkül hagyni. Ugyanakkor abban egyetért az Egyesült Államok és Oroszország, hogy a közel-keleti ország válságára hosszabb távon politikai megoldást kell találni - tette hozzá.

A következő napok döntésétől függ, hogy milyen világban fogunk élni - fogalmazott Obama a Szíria elleni esetleges amerikai katonai csapással, illetve az arról való kongresszusi szavazással kapcsolatban. A vegyi fegyverek bevetése a szíriai rezsim által "veszélyezteti a globális békét és biztonságot", "fenyegeti (Szíria) szomszédjait, a Közel-Keletet (...) és növeli a valószínűségét annak, hogy ezek a fegyverek terroristák kezébe jutnak" - mondta. Azt is leszögezte, hogy a világ 189 országa szerződésben tiltotta be a vegyi fegyverek bevetését, és ha a nemzetközi közösség most nem lépne, az "rossz üzenetet" és biztatást jelentene a "lator államok" számára.

Az amerikai Kongresszus a jövő héten dönt a tervezett korlátozott katonai beavatkozásról.

A csapással kapcsolatban Vlagyimir Putyin kijelentette, hogy "kontraproduktív lenne destabilizálni a Közel-Keletet". Egyik érve az volt, hogy a bizonytalanság felhajtaná az olajárakat, és ezzel az egész világgazdaságnak ártana.

Az orosz államfő kérdésre válaszolva azt is közölte, hogy Oroszország segíteni fog Szíriának, ha azt külső agresszió éri. "Fegyvereket szállítunk, együttműködünk gazdasági területen, és remélem, hogy együttműködésünk bővülni fog a humanitárius szférában, beleértve a humanitárius segítség eljuttatását" - mondta Putyin, megismételve Moszkva álláspontját, hogy jogtalan lenne az egyoldalú katonai beavatkozás az Egyesült Államok részéről.

Putyin szerint a G20 csúcson többségben voltak azok az államok, amelyek elutasítják a katonai beavatkozást, az esetleges csapás mellett csak öt ország, az Egyesült Államok, Franciaország, Szaúd-Arábia, Törökország és Kanada állt ki.

Ennek ellentmondani látszik az, hogy a csútalálkozó 11 résztvevője aláírt egy közleményt, amely "erőteljes nemzetközi választ" követelt Szíriával szemben. A szóban forgó államok szerint a bizonyítékok "egyértelműen" azt mutatják, hogy Bassár el-Aszad szíriai elnök rezsimjének számlájára írható a Damaszkusz közelében elkövetett augusztus 21-i vegyifegyver-támadás, amely egyes források szerint több mint ezer ember életét követelte.A közlemény szerint "egyértelmű üzenetre van szükség" a "világon érvényben lévő szabályokat és értékeket durván megsértő" cselekmény után, hogy "hasonló atrocitások többé ne fordulhassanak elő". A dokumentum egyben hangsúlyozta, hogy a világ ebben a kérdésben nem várhat az ENSZ Biztonsági Tanácsának a jóváhagyására, hiszen az - Oroszország és Kína ellenállása miatt - a szíriai konfliktus két és fél éve alatt végig képtelen volt a rezsimet elítélő határozatot hozni.

A szentpétervári találkozó végén szétosztott közleményt az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok, Franciaország, Ausztrália, Kanada, Olaszország, Japán, Dél-Korea, Szaúd-Arábia, Törökország, valamint a találkozóra meghívott, de a G-20 hivatalosan nem tartozó Spanyolország írta alá.

Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök egyenesen azt állította, hogy a csúcstalálkozó szinte minden résztvevője egyetértett a szíriai beavatkozás szükségességében. Erdogan hozzátette, hogy egy 3-5 országból álló koalíció az ENSZ égiszén kívül is létrejöhetne egy közös katonai művelet kedvéért. A Szíriával 900 kilométeres határon osztozó Törökország korábban jelezte, hogy részt venne egy nemzetközi büntetőakcióban.

Az Egyesült Államok másik partnere Franciaország lehetne. Francois Hollande francia elnök ugyanakkor azt hangsúlyozta pénteken, hogy Párizs megvárja az ENSZ fegyverzetellenőreinek jelentését, valamint az amerikai kongresszus döntését. Ez ellentmond annak, amit Laurent Fabius francia külügyminiszter mondott Vilniusban pénteken, szerinte nem kell megvárni az ENSZ szakértők jelentését.

A csúcson először váltott szót egymással Abe Sindzó japán kormányfő és Hszi Csin-ping kínai államfő. Abe a tokiói kormányszóvivő szerint az egy szigetvita miatt elmérgesedett kétoldalú kapcsolatok javítását szorgalmazta, de a kínai külügyminisztérium közleménye szerint a rövid eszmecsere nem változtatott két ország rossz viszonyán.

A találkozó idején téma volt azon közelmúltbeli jelentés is, miszerint az NSA lehallgatta Mexikó és Brazílió vezetőit. Ezzel kapcsolatban Enrique Pena Nieto mexikói elnök közölte: Obama ígéretet tett neki arra, hogy kivizsgálják a gyanút. Dilma Rousseff brazil államfő szintén találkozott Obamával, és ők is beszéltek a kérdésről.

Címlapról ajánljuk
Gazdasági elemzők az Arénában: a „másnaposság” után hamarosan dinamikus pályára állhat a magyar gazdaság

Gazdasági elemzők az Arénában: a „másnaposság” után hamarosan dinamikus pályára állhat a magyar gazdaság

Nagyjából a Magyar Nemzeti Bank várakozásainak megfelelő adatokat vár idén a magyar gazdaságtól Isépy Tamás, a Századvég makrogazdasági üzletágvezetője és Madár István, a Portfolio vezető makrogazdasági elemzője. Úgy vélik, az elmúlt időszak gazdasági válságainak egyik legfőbb tapasztalata, hogy sokkal több váratlan helyzetre kell felkészülnie a világnak.

Bóka János az Arénában: igazodás vagy újraegyesítés, ez az unió nagy kérdése

Mi az Európai Uniót egy szerződéses alapokon nyugvó szabályrendszerre épülő együttműködésnek tekintjük, ebbe az állandó közös hitelfelvétel, a közös eladósodás, a fiskális föderalizmus nem fér bele – mondta Bóka János az InfoRádió Aréna című műsorában. Az európai uniós ügyekért felelős miniszter beszélt az EP-választás tétéjéről, az unió jövőjéről és az EU-tagság húszéves mérlegéről is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.26. péntek, 18:00
Balczó Barnabás
a Magyar Posta vezérigazgatója
A magyar államadósság fontos része, mégis alig tudunk róla valamit: mire jó a Diszkont Kincstárjegy?

A magyar államadósság fontos része, mégis alig tudunk róla valamit: mire jó a Diszkont Kincstárjegy?

Az elmúlt években újra emelkedett a Diszkont Kincstárjegyek (DKJ) aránya a magyar adósságfinanszírozáson belül, azt követően, hogy 2015-2021 között jelentősen visszaesett az állományuk. A Diszkont Kincstárjegy fontos likviditáskezelési eszköz, ezzel tudja ugyanis a finanszírozási igény rövidtávú ingadozását simítani az állam. 2024-ben fontos változások tapasztalhatók ezen a piacon, jelentősen csökkenhet a forgalomban lévő sorozatok száma és hamarosan elindulhat a csereaukciós rendszer.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×