Az új intézkedés aránylag egyszerűen megvalósítható, amióta ugyanis az irodákban tilos a dohányzás, az alkalmazottaknak ki kell menniük az udvarra vagy az utcára, ha rá akarnak gyújtani. Belgiumban a vallon hivatalvezetők ezt a kényszert használták ki, előírva, hogy a munkahelyről cigarettázni kilépőknek ki kell jelentkezniük a blokkoló kártyájukkal, majd a néhány perces szünetet követően újra vissza kell jelentkezniük.

A munkáltató ily módon hivatalosan és ellenőrizhető módon összegzi a füstölésre szánt időt, amit aztán az alkalmazottaknak be kell pótolniuk. Az intézkedés, amely Belgiumban mintegy tízezer embert érint, Franciaországban is megtetszett, sajtóértesülések szerint egyelőre az állami betegbiztosító vezette azt be, de már a versenyszférában is fontolgatják alkalmazását.

A munkáltatók egyébként a francia Dohányzásmegelőzési Hivatal által még tavaly megrendelt felmérés eredményeire hivatkoznak, amelyből az derült ki, hogy a napi egy doboz cigarettát "fogyasztó" dolgozók munkahelyükön naponta átlagosan nyolc cigarettaszünetet tartanak, melyek - szintén átlagban számolva - 80 percnyi leállást jelentenek.

A helyzetet a szakértők szerint súlyosbítja, hogy amióta tilos az irodákban rágyújtani, ezek a szünetek egyre hosszabb időt vesznek igénybe, hiszen a dolgozóknak ki kell menniük az épületből az utcára.

Az új eljárást természetesen sokan bírálják, egy belga szakszervezeti vezető például egyenesen attól tart, hogy rövidesen a kávészünetre vagy éppen a vécézésre fordított időt is mérni fogják. Mások viszont úgy vélik, az intézkedés visszatartó erővel bír, ami végső soron csak jót tehet a dohányosok egészségének.

Magyarországon nincsen erre jogszabály

Magyarországon a munkáltató és a dolgozó megállapodásán múlik, hogy van-e cigarettaszünet, és ha van, akkor az mennyi idő - kommentálta a franciaországi híreket az InfoRádió által megkérdezett munkajogász.

Ivány Judit hangsúlyozta: itthon nincsen a dohányzási szünetre jogszabály vagy konkrét törvény, de kollektív szerződésben szabályozhatják a felek, vagy a munkáltató hozhat szabályt arra, hogy milyen technológiai szüneteket iktat be a munkavégzés során.

A szakértő egyébként nem tartja helyesnek és szükségesnek a francia szabályozást.