A magyar miniszterelnök beszédét azzal kezdte: "furcsa fordulatot" vett a globalizáció folyamata, ugyanis míg egy bizonyos ideig a nyugati országok érdekét szolgálta, addig mostanra "a dolog megfordult" és a nem nyugati országok - például Kína és Szaúd-Arábia - használják ki az előnyét. Magyarország alkalmazkodni akar ehhez - folytatta -, és a meglévő nyugati szövetségei mellé szeretne stratégiai együttműködést kiépíteni olyan országokkal, mint például Szaúd-Arábia.

Kiemelte: Európa is komoly változásokon megy keresztül, és a kontinensnek nagymértékben át kellene alakulnia ahhoz, hogy versenyképes legyen a világ más részeivel. Európa jelen pillanatban nem képes ezt az átalakulást végrehajtani, s ezért feszültségekkel teli, válságos évek elé néz a kontinens.

A magyar kormányfő hangsúlyozta ugyanakkor: mindez nem egész Európára nézve igaz, ugyanis "olyan öt-tíz év elé nézünk", amikor az európai gazdaság növekedését elsősorban nem a régi hagyományos, nagy európai gazdaságok adják majd, hanem inkább a Balti-tengertől az Adriai-tengerig húzódó közép-európai térség.

Orbán Viktor Magyarországot is úgy ajánlotta a szaúdi gazdasági élet szereplőinek figyelmébe, mint ennek az erőteljesen fejlődő régiónak a központi országa. Véleménye szerint e jelenségnek az oka az, hogy a közép-európai országok gyorsabban tudják végrehajtani a versenyképességet szolgáló átalakulást.

A kormányfő beszédében felidézte, tíz évvel ezelőtt már járt Szaúd-Arábiában, és akkor is azért érkezett a közel-keleti országba, amiért most: "nyitnunk kell a világ ezen része felé". Megjegyezte, 2001-el összehasonlítva Szaúd-Arábia jelenlegi helyzetét a fejlődés megdöbbentő.

Magyarországról szólva a miniszterelnök közölte: a 2010-es parlamenti választásokon kétharmados többséget szereztek az Országgyűlésben, és ezzel az egész Európai Unió politikailag legstabilabb országává váltunk. "Az elmúlt egy évben a kommunizmus örökségét teljesen félrelöktük és egy új alkotmányt hoztunk létre, amely spirituálisan sokkal inkább megfelel a mi keresztény gyökereinknek, mint a korábbi alkotmány" - mondta.

Orbán kitért arra is: a közelmúltban új adórendszert alkottak, s ezzel kapcsolatban hozzátette, hogy a következő év végére az adórendszer-átalakítás befejeződik és az a legkisebb adókulccsal működő, legegyszerűbb, legátláthatóbb szisztémája lesz egész Európának. Még idén átalakul Magyarországon az oktatás, az egészségügy és a nyugdíjrendszer is - fűzte hozzá.

A szaúdi-magyar kétoldalú kapcsolatokról azt mondta, szeretné, ha azok "élőbbek" lennének. Ennek jegyében javaslatot tett egy szaúdi-magyar közös bizottság létrehozására.

A tanácskozáson - amelyen a delegációval érkező magyar üzletemberek is részt vettek - Abdallah S. al-Mobty, a Szaúdi Kereskedelmi és Ipari Kamarák Tanácsának elnöke felszólalásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a szaúdi-magyar együttműködés szintje mindeddig elmaradt a kívánatostól, holott szerinte az egészségügyben, az oktatásban, a megújuló energiaforrások területén, a gyógyszeriparban, valamint a mezőgazdaságban is lenne lehetőség a kooperációra. Hangsúlyozta azt is, hogy mind a szaúdi termékeknek a magyar piacon, mind fordítva a magyar termékeknek a szaúdi piacon nagyobb arányban kellene megjelenniük.

A tanács elnöke kérte Orbán Viktor segítségét abban, hogy minél hamarabb megköthessék az Európai Unióval a szabadkereskedelmi megállapodást.

A felszólaló szaúdi üzletemberek egyebek mellett azt fogalmazták meg, hogy alacsony a volumene a két ország közötti gazdasági együttműködésnek, és nehézkes a közlekedés Magyarország és Szaúd-Arábia között. Minden felszólaló közös beruházásokat sürgetett.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a szaúdi-magyar gazdasági együttműködés lehetséges fókuszpontjai között említette a vegyipart, a vízügyet, az orvosi-szépészeti turizmust, a mezőgazdaságot és az ingatlanfejlesztést is.