eur:
386.98
usd:
356.05
bux:
68088.24
2024. május 18. szombat Alexandra, Erik

Egyedül követte el tettét a norvég tömeggyilkos

Azt állítja, hogy nem voltak társai és elismerte a támadásokat a norvégiai merényletek gyanúsítottja. Közben Oslóban lassan visszatér az élet a rendes kerékvágásba, a hatóságok hangsúlyozzák, hogy biztonságos a norvég főváros. A legfrissebb adatok szerint a 92 halálos áldozatot követelő merényletekben csaknem 100-an sérültek meg, 67-en az Utöya szigetén elkövetett lövöldözésben, 30-an pedig az oslói robbantásban.

A gyanúsított védőügyvédje elmondta, hogy a 32 éves, szélsőjobboldali nézeteket valló férfi könyörtelennek, de szükségesnek nevezte tettét. Az ügyvéd arról is beszélt, hogy valószínűleg hosszú tervezés előzte meg a terrorakciókat. A férfi állítólag május elején hat tonna ammónium-nitrátot, műtrágyát vásárolt. A rendőrség szerint az oslói kormányzati negyedben működésbe hozott robbanószer ammónium-nitrát és gázolaj keverékéből állt. Ugyanezt a keveréket használták az Egyesült Államokban, az 1995-ös oklahomai merényletben, amelynek 168 halálos áldozata volt.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.21. kedd, 18:00
Rigó Csaba Balázs
a Gazdasági Versenyhivatal elnöke
Váratlan fordulat boríthatja az amerikai választást: így lehet, hogy sem Trump, sem Biden nem lesz elnök

Váratlan fordulat boríthatja az amerikai választást: így lehet, hogy sem Trump, sem Biden nem lesz elnök

Kísérteties módon pontosan 200 évvel ezelőtt történt olyan legutóbb, hogy sem a legtöbb választó szavazatát, sem az elektori kollégiumban legtöbb voksot begyűjtő jelöltből lett amerikai elnök. Logikus módon azt hihetnénk elsőre, hogy a "szabadság földjén" az elnökválasztás olyan szimplán működik, hogy az a jelölt arat győzelmet, akire a legtöbben adják le szavazatukat, ez azonban távolról sem így van: a döntés a tagállami delegáltakból álló elektori kollégium kezében van. Az pedig tovább bonyolítja a helyzetet, hogy ha az elektorok között nem szerez egyik jelölt sem többséget, vagy döntetlen alakul ki, akkor borul az egész rendszer, és a legvégén akár a nép akaratával szöges ellentétben lévő eredmény is születhet. Ahogy 1824-ben, ez a demokratikusságát nézve megkérdőjelezhető lehetőség idén is fennáll; sőt még az is előfordulhat, hogy nem Donald Trump és nem is Joe Biden lesz az Egyesült Államok következő elnöke. Mindez kétség kívül óriási alkotmányos válságot szülne, de, hogy miért is lehetséges egyáltalán, most kiderül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×