A köztársasági elnök legfőbb kifogása a jogszabály ellen, hogy az több esetben a kisebbségi nyelveket egyenjogúsítja a szlovák államnyelvvel, illetve korlátozza az államalkotó szlovák nemzet jogait.

A törvénymódosítás most visszakerül a parlamentbe, ahol többségi szavazattal a honatyák felülvizsgálhatják az elnök vétóját. A parlament újabb ülésszaka június 28-án kezdődik, s valószínű, hogy a téma akkor napirendre kerül.

Gasparovic a kifogásait mintegy tízoldalas megjegyzésekben foglalta össze, s azt javasolja a parlamentnek, hogy a törvény egészét utasítsa el.

A törvénymódosítás értelmében az eddigi 20 százalékról a jövőben 15 százalékra csökkenne a kisebbségi nyelvhasználati küszöb Szlovákiában. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy az egyes szlovákiai településeken a kisebbségi lakosság arányának elég csak a 15 százalékot elérnie ahhoz, hogy a hivatalos érintkezésekben használhassák az adott kisebbség nyelvét.

A kisebbségi nyelvhasználati küszöb csökkentése a gyakorlatban azonban csak tíz év múlva lép életbe. A parlamentben ugyanis előzőleg megszavazták azt a képviselői módosító indítványt, miszerint egy település csak akkor kerülhet fel a kétnyelvű települések listájára, ha a kisebbségi lakosok aránya a településen két egymást követő népszámlás során éri el a 15 százalékot. Az államfő e két szabály egyikével sem ért egyet.

Ugyancsak elfogadhatatlannak tartja azt a cikkelyt, amely a közigazgatási alkalmazottak beleegyezésével engedélyezné a kisebbségi nyelvhasználatot az olyan településeken is, ahol a kisebbségi lakosság aránya nem éri el a 15 százalékot.

"Ez egyenjogúsítja a kisebbség nyelvét az államnyelvvel a Szlovák Köztársaság egész területén, ezért ezzel a kitétellel nem tudok egyetérteni, még annak ellenére sem, hogy a kisebbségi nyelvhasználat feltétele a közigazgatási szerv alkalmazottjának beleegyezése" - indokolta álláspontját Gasparovic.

A köztársasági elnöknek meggyőződése, hogy a kisebbségi jogok bővítése - úgy, ahogy azt a koalíció keresztülvitte - korlátozza az államalkotó nemzet jogait, amit az alkotmány nem enged meg.

Hasonlóan elfogadhatatlan számára, hogy a törvény engedélyezné a földrajzi nevek kisebbségi nyelvű változatainak a használatát is. Kifogása ebben az esetben is az, hogy "ez egyenjogúsítja a kisebbség nyelvét az államnyelvvel".

A jogszabályt módosító javaslatot Rudolf Chmel emberi jogi és kisebbségügyi miniszterelnök-helyettes, a Híd magyar-szlovák párt alelnöke terjesztette a parlament elé. A kisebbségi nyelvhasználat feltételeinek javítása a Híd egyik legfőbb célkitűzése a négypárti kormánykoalícióban, amit komoly kompromisszumok árán, de végül sikerült elérnie. A koalícióban is akadtak olyan képviselők, akik nem voltak hajlandóak támogatni a szlovákiai kisebbségi jogok bővítését, mások pedig különféle feltételeket támasztottak.