A kormány beleegyező döntése után azonnal megkezdődött a kiadatási eljárás, a 43 éves férfit börtönéből átszállították a thaiföldi bevándorlási hivatalba, majd onnét a repülőtérre.

Viktor Butot az Egyesült Államokban azzal vádolják, hogy számos afrikai, dél-amerikai és közel-keleti konfliktusövezetbe, valamint diktátoroknak szállított illegálisan fegyvert, valamint pénzmosást és csalást követett el, amelyekért összességében akár életfogytig tartó börtönbüntetésre is ítélhetik.

A szovjet légierő egykori tisztjét, akit a "halál kufárának" is neveznek, 2008 márciusában fogták el Bangkokban, miután magukat kolumbiai gerillavezéreknek kiadó amerikai ügynökök lebuktatták. Ezt követően az Egyesült Államok kérte a férfi kiadatását. A terrorizmussal kapcsolatos vádpontok alapján egy thaiföldi bíróság augusztus 20-án eleget tett a kérésnek, de e döntés végrehajtását meggátolta egy időközben beadott másik amerikai kereset, amely azzal vádolta az orosz férfit, hogy pénzmosás és csalás bűntettét is elkövette. Washington ezeket a vádakat azért terjesztette elő, hogy But kiadható legyen abban az esetben is, ha a terrorizmussal kapcsolatos vádpontokat nem fogadja el a thaiföldi bíróság. Tovább halasztódott az ügy, mert a bírák úgy döntöttek, hogy előbb az összes vádat meg kell vizsgálni.

A bangkoki bíróság a pótlólagos amerikai vádakat végül is bizonyítékok hiányában és eljárásbeli kifogásokra hivatkozva elutasította, szabad utat nyitva meg ezzel But kiadatása előtt.

But ártatlannak vallja magát, állítása szerint legális tevékenységet folytatott. Az orosz kormány törvényellenesnek és átpolitizáltnak tartja a But kiadatásáról szóló döntést, de jelezte, nem kíván beavatkozni az ügybe, és alkut sem kíván kötni vele kapcsolatban az Egyesült Államokkal.

Azt követően, hogy Butot elszállították Thaiföldről, a bangkoki orosz konzul bírálta a kiadatási eljárás titkos és villámgyors jellegét. Andrej Dvornyikov furcsának találta, hogy miután a thaiföldi kormány áldását adta a kiadatásra, nem telt el három óra, és But már a repülőgépen ült. Feleségével és ügyvédeivel sem találkozhatott - fűzte hozzá a diplomata, aki kifogásolta, hogy bangkoki orosz képviseletet nem tájékoztatták az ügyről.But mesés vagyonra tett szert azzal, hogy a világ minden szegletébe, ahol arra szükség volt, fegyvereket szállított, de eközben számos konfliktusövezetben sértette meg az ENSZ fegyvereladási tilalmát. Viktor But 1967-ben Tádzsikisztán fővárosában, Dusanbéban született. Tanulmányait előbb Moszkvában, az idegen nyelvek főiskoláján folytatta, hat nyelven beszél. Később a szovjet légierő kötelékébe lépett be.

Az ENSZ és a nyugati hírszerző szolgálatok információi szerint karrierje azzal kezdődött, hogy a Szovjetunió összeomlása után alacsony áron nagy mennyiségben vásárolt fel repülőgépeket és fegyvereket. Az akkori zűrzavaros időben több tényező is a kezére játszott. Moszkva és Kijev között otthagyott repülőgépek a kifutópályákon, fegyverraktárak, amelyeket olyan katonák őriztek, akiket senki sem fizetett meg, ugyanakkor a fegyverek iránti kereslet világviszonylatban jelentősen megnőtt.

But felismerte a lehetőségeket: a potom áron vett repülőgépek rakterét mindjárt meg is töltötte olcsó fegyverekkel, és irány a megrendelő, vagyis minden olyan szervezet vagy magánszemély, aki fizetni tud, függetlenül attól, hogy milyen ügyet szolgál.

Hamarosan légiflottára tett szert, és légi fuvarozó hálózata ontotta a fegyvert Dél-Amerikába, Afganisztánba, Angolába, a Kongói Demokratikus Köztársaságba, Libériába, Ruandába, Sierra Leonéba és Szudánba. Az Amnesty International nemzetközi jogvédő szerzet adatai szerint Butnak fénykorában hozzávetőleg ötven repülőgép volt a birtokában.

Birodalmának központja a libériai Monrovia volt, ahol megalapította az Air Cess repülőgépeket bérbe adó vállalatot.

Neve olyannyira ismertté vált, hogy állítólag róla mintázták meg a Nicolas Cage főszereplésével készült Fegyvernepper (Lord of War) című 2005-ös amerikai mozifilm címszereplőjét. Életéről 2007-ben könyv is született két újságíró, Stephen Braun és Douglas Farah tollából. A könyv a férfi nem éppen hízelgő ragadványnevéről - Merchant of Death (A halál kufára) - kapta a címét.

But üzelmei azonban egyre inkább a hírszerzőszolgálatok látókörébe kerültek, és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki ellene, így bujkálásra kényszerült.

Az amerikai titkosszolgálat végül is kelepcébe csalta. But 2008-ban Bangkokban tartózkodott, amikor amerikai ügynökök a kolumbiai szélsőbalos FARC-szervezet vezetőinek kiadva magukat a bizalmába férkőztek, és azt állították: fegyvereket akarnak vásárolni tőle. Az ügylet megbeszélése végett But az álcázott amerikai ügynökökkel egy bangkoki luxusszállodában találkozott, ahol letartóztatták.Az moszkvai külügyminisztérium élesen tiltakozott But kiadatása ellen.

A moszkvai tárca keddi közleménye szerint "a törvénytelen és minden józan megfontolást nélkülöző döntést" a bangkoki vezetés amerikai nyomásra hozta meg. Moszkva szerint nagyon sajnálatos, hogy a thaiföldi kormány és igazságügy engedett az Egyesült Államok követelésének, és jogi szempontból ésszerű érvvel alá nem támasztható lépésre szánta el magát.

Az ügy megkérdőjelezi a thaiföldi bírói rendszer függetlenségét - mutatott rá az orosz külügyminisztérium közleményében. A dokumentum egyben hangoztatta: az orosz illetékes szervek minden tőlük telhetőt megtesznek annak érdekében, hogy Butnak, mint Oroszország állampolgárának a jogi védelmét ellássák.

A kenyai hivatalos látogatáson tartózkodó Szergej Lavrov külügyminiszter kedden Nairobiban nyilatkozva végtelenül igazságtalannak nevezte a kiadatásról szóló döntést, és ő is azt hangoztatta, hogy But számíthat az orosz hatóságok támogatására.