Már több tucat halálos áldozata van a Merapi vulkán kitörésének Jáván. Az emberek vesztét, illetve égési sérüléseit a vulkánból felszínre törő forró levegő okozta kedd este - mondta el egy jogjakartai kórház illetékese.

A legtöbben a kráter közelében lévő Kinahredjo faluban haltak meg, az áldozatokra házuk közelében találtak rá. A tűzhányó kedden tört ki, és már több ezer lakost kitelepítettek a környékről. A hatóságok még egyszer ennyi ember evakuálását tervezik.

A halottak között van állítólag a tűzhányó "lelki őrzőjének" számító Mbah Maridjan is, akinek a jávai lakosság többsége mágikus erőt tulajdonít.

A Reuters hírügynökség helyszínen tartózkodó operatőre arról számolt be, hogy a településen számos ház és kunyhó leégett, és mindent fehér hamu borít. A Merapi-hegy csúcsát füst- és hamufelhő takarja el, így nem lehet látni, hogy a lávafolyás megindult-e.

Az ország első számú vulkanológusa elmondta, hogy jelenleg a Merapi eléggé nyugodt, és nem utal semmi jel arra, hogy újabb, azonnali kitörés várható. Bár az is könnyen előfordulhat, hogy ez csak átmeneti nyugalmi állapot. A szakember a hatóságoknak azt javasolta, hogy folytassák a környéken élők kitelepítését.

Ennek ellenére több helybeli, aki a keddi napot átmeneti menedékhelyen töltötte, szerdán már visszatért otthonába. A kráter szájától mindössze hét kilométerre lévő faluban élő Hadi Sumarmo azért indult haza, mert biztonságban akarja tudni a jószágait, és mint elmondta, amint meghallja a szirénák hangját, már megy is vissza az átmeneti szállásra.

Az Okezone indonéziai hírportál információi szerint a légi forgalmat egyelőre nem akadályozza a tűzhányó tevékenysége.

Pusztító cunami Szumátránál

A vulkán kitörése előtt alig néhány órával három-hat méteres hullámokkal söpört végig Szumátra nyugati partjainál egy cunami. A szökőárt egy, a Richter-skála szerinti 7,7-es erősségű földrengés váltotta ki, amelynek epicentruma a szörfösök egyik kedvelt helyének számító Mentawai-szigetek közelében volt. A földmozgást még tizennégy utórengés követte, közülük a legnagyobb 6,2-es erősségű volt.

Egy katasztrófavédelmi tisztségviselő közölte, hogy a legfrissebb adatok szerint az elemi csapás 272 ember halálát okozta, további 400 személyt pedig eltűntként tartanak nyilván.

A nyugat-szumátrai hatóságok korábban 154 halálos áldozatról beszéltek, de a mentési munkálatok során újabb holttestekre bukkantak. A helyi vöröskereszt beszámolt arról, hogy legalább kétezer embert evakuáltak, és kilenc hajó hollétéről nem tudnak.

A pusztító erejű szökőár által érintett falvakba szerdán elindultak a gyógyszerekkel és élelmiszerrel megrakott hajók, és a mentőalakulatok munkatársai helikopterekkel próbálják megközelíteni a bajba jutott településeket.

A mentési munkálatokat azonban akadályozza a háborgó tenger és a kedvezőtlen időjárás. Szerda délután állítólag egy gyógyszereket, ruhákat, sátrakat és élelmiszereket szállító repülőgép is földet ér a katasztrófa sújtotta övezetben.

Problémát okoz továbbá, hogy nincs elég ember a halottak eltemetésére, az utcákon és a strandokon néhol holttestek hevernek szanaszét. A halászok többsége még túlélők után kutat.

Az ENSZ szerdán egy csoportot küldött a katasztrófa által legjobban sújtott Mentawai-szigetekre a károk és a lakosság szükségleteinek felmérésére. A szigetcsoport részét képező Észak-Pagain található Betumonga faluban a többnyire bambusznádból épített lakóépületek 89 százaléka elpusztult.

Szerdán a nyugat-szumátrai Padang városába érkezett nyolc ausztráliai, egy új-zélandi és egy amerikai állampolgár, akik szerencsésen túlélték a cunamit, amely egy hajón érte őket.

Elmesélték, hogy az óriási hullámok nekicsapták őket egy másik hajónak, az ütközés után tűz ütött ki, így elhagyták a fedélzetet. Ezután szörfdeszkákba, más úszó tárgyakba kapaszkodva jutottak el a partig, ahol magas fákon vészelték át az árhullámokat.

Veszélyeztetett műemlékek

Juhász Árpád geológus az InfoRádiónak elmondta: a Merapi a legveszélyesebb és leggyakrabban működő indonéziai vulkán. Viszonylag közel fekszik Jogjakartához, sőt, néhány olyan műemlékhez is, amelyek a világ legérdekesebb látványosságai közé tartoznak.

Ilyenek például Borobudur és Prambanan buddhista, illetve hindu emlékhelyek. A Merapi egy korábbi kitörése egyébként ugyanúgy temette be Borobudurt, mint valaha a Vezúv Pompeiit - emlékeztetett a szakértő.

A Merapi hegye csaknem három kilométer magas, az emberek 1700 méterig művelik a földeket, hiszen itt a talaj nagyon termékeny. Csúcsos, meredek lejtőjű rétegvulkánról van szó, amely lávarétegekből és kitörési termékekből: hamuból, törmelékből és porból áll. Ilyen típusú tűzhányók akkor születnek, amikor a tenger aljazta egy szigetív alá bukik.

Ez történik Jáva szigeténél is. A mélyben az aljzat által hordozott üledékek, alkáli elemekkel társulva a magmát a robbanásra hajlamos kémiai összetételűvé változtatja. Ettől lehet az, hogy az ilyen vulkáni zónák a világon mindenütt robbanásokkal működnek.

Ilyenek szegélyezik a Csendes-óceánt az Egyesült Államoktól kezdve Dél-Amerikán át, a túloldalon pedig Japánnál föl egészen Kamcsatkáig - sorolta a szakember.

Állandó készültségben élnek

Habár földrengések gyakran előfordulnak Szumátrán, az ezzel együtt járó cunami ritkább jelenség - hangsúlyozta Juhász Árpád. A geológus elmondta: a szökőár általában akkor alakul ki, amikor a tengerfenék hirtelen jelentősen megemelkedik vagy megsüllyed.

Szerencsére a mostani földmozgás Szumátra partjainál nem volt olyan erős, mint 2004 karácsonyán, amely akkor elérte a 9-es fokozatot, és több mint kétszázezer ember halálát okozta - mondta a tudós. Hozzátette: a cunamit keletkezésekor már lehet észlelni, és a kiépített riasztóhálózaton keresztül értesíthetik az érintett partvidékeket.

Az indonéziai szigetvilág lakóinak folyamatosan számolniuk kell ezekkel a természeti csapásokkal - szögezte le a geológus. Közvetlen kapcsolat egyébként nincs ezek között a jelenségek között, tehát földrengés nem okoz vulkáni kitörést és viszont. Ez a vidék azonban mégis a Föld legnagyobb veszélynek kitett zónája - jegyezte meg.

Pontosan itt, Szumátra és Jáva között robbant föl a Krakatau nevű vulkáni sziget az 1800-as évek utolsó harmadában, és ez sokemelet magas cunamit zúdított a szigetek lakóira. Akkor legalább harmincezer ember lelte halálát a hullámsírban - emlékezetett Juhász Árpád.

A tudósoknak rendkívül tanulságos volt, hogy ez az életre teljesen alkalmatlanná vált sziget miként népesült be évtizedek alatt, különböző állat- és növényfajok jelentek meg itt újra, úgy, hogy ma burjánzó élővilág borítja az egykori sivatagot - fűzte hozzá a geológus.