Mihai Ghimpu, az egykori szovjet tagköztársaságot 2009 óta vezető, Európa-barát koalíció egyik fontos vezetője aláírta a rendeletet, amely megnyitja az utat egy új kormány megalakulása előtt.

Európa egyik legszegényebb országában a négy pártot tömörítő Szövetség az Európai Integrációért és az ellenzéki kommunisták harcolnak a hatalomért. Utóbbiakat mindössze egy éve ütötték ki a nyeregből, s most szeretnének visszatérni Moldova élére.

Az országban másfél éve, a kommunisták 2009-es választási győzelme óta politikai-intézményi válság dúl. A vidéken népszerű párt 2001-ben került Moldova élére. 2009 áprilisában, újabb választási győzelmüket követően tiltakozáshullám söpört végig a 3,5 millió lakosú államon, és ez, valamint a tény, hogy a kommunisták képtelenek voltak biztosítani maguknak az elnök megválasztásához szükséges parlamenti többséget, újabb választások kiírásához vezetett. 2009 júliusában immár a koalíciós erők nyertek, de ők sem tudtak államfőt kiállítani, így alkotmánymódosításhoz akartak folyamodni. A népszavazáson azonban - amely megengedte volna az elnök közvetlen, általános szavazati jogon alapuló megválasztását - nem jelentek meg elegen, így érvénytelen lett az eredmény.

A moldovai törvények értelmében, ha a képviselők képtelenek megválasztani az elnököt, akkor fel kell oszlatni a parlamentet. Ez azonban 2009-ben azért nem történt meg, mert a törvények azt is előírják, hogy évente csak egyszer kerülhet sor erre a procedúrára, és abban az évben egyszer már feloszlották a törvényhozást.

A Moldova feletti befolyásért Oroszország és a szomszédos, EU-tag Románia harcol.