René Stadtkewitz ezt pénteki sajtóértekezletén jelentette be, amelyre a sajtó hatalmas érdeklődése mellett került sor. Elhatározását egyrészt a muzulmánokat sértő kijelentéseivel vihart kavaró Thilo Sarrazin elleni "hajtóvadászattal" indokolta. A pártalapítás másik oka az, hogy - mint fejtegette - a hivatalos politika egyre inkább kiskorúként kezeli a népet, egyre jobban korlátozva az emberek szabadságát. A Sarrazin-ügy, illetve a bankár nézetei által kiváltott reagálás szerinte "fatális jelzés arra vonatkozóan, hogyan néz ki a demokrácia és a szabadság ma Németországban".

Az új párt neve Die Freiheit (A Szabadság) lesz, alapállása pedig polgári-liberális. Mint Stadtkewitz hangsúlyozta, pártjába nem léphetnek be sem szélsőjobb-, sem szélsőbaloldali emberek. Tárt karokkal várja viszont mindazokat a demokratákat, akik a német alkotmány talaján állva akarnak politizálni, és elegük van abból, hogy nem mondhatnak nyíltan, szankcióktól sem tartva véleményt az ország nyilvánvaló problémáiról.

Újságírói kérdésre válaszolva a pártalapító tagadta, hogy A Szabadság voltaképpen a holland Geert Wilders mozgalmának, a Szabadság Pártjának (PdV) lenne a "németországi részlege". Mindazonáltal hozzátette: minden bizonnyal lesznek olyan témák és dolgok, amelyben pártja egyetért Wilders lépéseivel vagy megoldási javaslataival. Lesznek azonban olyan dolgok is, amelyekben A Szabadság esetleg a CDU vagy az SPD javaslataival fog egyetérteni.

Az új párt megoldásokra fog törekedni, elsődleges témának tartva az iszlamizmust és a muzulmán bevándorlók jelentős részének elégtelen beilleszkedését a német társadalomba.

Stadtkewitz két segítője Mark Doll, a CDU biztonságpolitikai szakértője, aki pénteken délelőtt jelentette be kilépését a kereszténydemokrata unióból, és a Kalóz Párt országos vezetőségének egykori tagja, Aron König. Utóbbi az interneten folytatott választási hadjáratok során szerzett tapasztalataival kíván hozzájárulni az új párt sikeréhez.

Az alapítók terve szerint az új párt rajthoz állna az egy év múlva esedékes berlini tartományi választásokon, a minimális cél az 5 százalékos szavazatküszöb elérése.