A londoni Guardian az egyik olyan céget idézi, amely filmek pénzelésével foglalkozik: Mark Gill, a Film Department vezetője becslése szerint a tavalyi 600 filmről jövőre 400-ra esik vissza a gyártás, és később még kevesebb készülhet.

Ennek egyik oka, hogy egyre nehezebb pénzt találni a szórakoztató alkotások gyártására - a film most nem tűnik olyan jó befektetésnek, mint korábban. A hitelválság nyomán a közepes és nagy költségvetésű filmek fő finanszírozói, a bankok, 12 milliárd dollárt vontak el a stúdióktól. Ez azt jelenti, hogy megfosztották őket a korábban elérhető pénz kétharmadától.

Negyedével visszaesett egy másik fő bevételi forrás, a DVD-k eladása is. Ez részben az illegális letöltéseknek tudható be. A létező, legális letöltési lehetőségek közben jóval kevesebb bevételt hoznak, mint korábban a DVD-k.

A sokáig globális hatalomnak számító Hollywoodra egy harmadik trend is fenyegetést jelent - jegyzi meg a Guardian: az, hogy világszerte egyre több országban kevesebb angol nyelvű, és több egyéb, gyakran hazai filmet néznek a mozilátogatók és a DVD-vásárlók.

Franciaország már régóta harcol a hollywoodi nyomás ellen, mostanra azonban Görögországban és Japánban is 5 százalékról 65-re emelkedett a helyi filmek részesedése.
Francis Ford Coppola, az Apokalipszis most és a Keresztapa alkotója nemrég azt jósolta, hogy olyan változások jönnek, amelyek során a hat nagy stúdióból két-három tönkremegy.

Mindeközben azonban úgy tűnik, hogy az emberek többet járnak moziba: még a válság közepette is 2 százalékkal nőttek a jegyeladásokból származó bevételek. Sok filmrajongó attól tart, hogy a zsugorodó költségvetések miatt a finanszírozók a biztos befektetésre mennek majd. Coppola ezt úgy fogalmazta meg, hogy a stúdiók a Harry Potter és a Csillagok háborúja újratermelésével foglalkoznak majd.