A Nanhaj-1 hajó (a Nanhai szó a Dél-kínai-tengert jelenti) a Szong-dinasztiában (960-1279) járta a tengereket, és balesete idején 60-80 ezer darab kézműipari termék lehetett rajta. A régészek a próbafeltárás alkalmával kiváló állapotban találták a fedélzetet, de a kabinok közül is néhányat.

A hajótestet 1987-ben fedezték fel Jangcsiang (Yngjiang) város partjaihoz közel. Az ötezer tonnás Nanhaj-1 az egyik legidősebb és legnagyobb kereskedelmi hajó, amely elsüllyedhetett Kína partjainál. A kutatók több mint négyezer antik leletet, arany és ezüst műtárgyat, porcelánt, több ezer darab fémpénzt találtak rajta, illetve a vízben még akkor, amikor a hajó a tengerfenéken pihent.

Szakértők a felfedezéssel új bizonyítékokat találtak arra vonatkozóan, hogy az ősidőkben milyen tengeri kereskedelmi kapcsolat volt Kína és a Nyugat között.

A 30,4 méter hosszú és 9,8 méter széles hajó köré 2007-ben acélkosarat építettek, és az év végén annak segítségével emelték ki 30 méteres mélységből. A kosár alapterülete egy kosárlabdapályáénak felelt meg, magasságát háromemeletes épületéhez hasonlították.

A Nanhaj-1 végül a Tengerészeti selyem út elnevezésű múzeum - külön e célra épített - "kristály palotájába" került. Ott a víz hőmérséklete, nyomása és a többi környezeti körülmény megegyezik azokkal, amelyek között a hajó évszázadokon át kiválóan konzerválódott. A mostani jelentés beszámolt arról, hogy a kiterjedt feltáró munka jövőre kezdődik, miközben nem részletezi, hogy mi történt 2007 decembere és 2009 szeptembere között a hajóval.