Franz Josef Jung hangsúlyozta, hogy a katonaságot csak akkor utasítanák a közbelépésre a túszakciók ellen, ha a rendőrség speciális alakulatai nem tudtak eredményt elérni. Mint a védelmi miniszter fogalmazott, az ilyen esetre jogi alapot kellene teremteni, ami csakis alkotmánymódosítás útján biztosítható.

Jung nem titkolta, hogy tudatosan vetette fel a témát a választási kampány kezdetén. Mint ismeretes, szeptember 27-én parlamenti választás lesz Németországban.

Nyilatkozata kapcsolatban áll a Hansa Stavanger nevű teherhajó szabadulásával. A tulajdonos kétmillió euró váltságdíjat fizetett a kalózoknak, akik négy hónapon át tartották fogságukban a hajót és személyzetét. Időközben a Hansa Stavanger befutott a kenyai Mombasa kikötőjébe, és a matrózok hazaindultak Németországba.

A védelmi miniszter javaslata berlini politikai körökben komoly ellenzésre talált. Az igazságügy miniszter kijelentette, nem lát okot az alkotmány megváltoztatására, mert az Atalanta nevű NATO akció keretében a német hadsereg eleve fel van jogosítva a kalózokkal szembeni beavatkozásra.

Az ellenzéki szabaddemokraták jogügyi szakértője is hasonló szellemben nyilatkozott és rámutatott arra, hogy a Hansa Stavanger egyedi esete még távolról sem indokolja a német alkotmány módosítását. Steinmeier külügyminiszter is bírálta az indítványt és kifejtette, hogy a négy hónapos fogságból szabadult matrózok esetéből nem szabad politikai tőkét kovácsolni.

Eredetileg Schäuble belügyminiszter pendítette meg a hadsereg bevetésének engedélyezését emberrablási akciók felszámolásába illetve jogi alap megteremtését ilyen esetekre. Javaslata már akkor heves ellenzést váltott ki.