eur:
386.98
usd:
356.05
bux:
68088.24
2024. május 18. szombat Alexandra, Erik

Slotának nem volt ász a "magyar kártyában"

Szlovákiában csak a parlamenti pártok szereztek mandátumot az Európai Parlamentben. A Magyar Koalíció Pártja két képviselői helyhez jutott.

Amint az várható volt, a szlovákiai európai parlamenti választások szuverén győztese a legnagyobb kormánypárt, a Robert Fico vezette Smer lett, amely a szavazatok 32 százalékát szerezte meg, így 5 brüsszeli mandátumhoz jutott - ez két parlamenti hellyel több, mint amennyi eddig volt.

A második helyen a legnagyobb ellenzéki párt, a Mikulás Dzurinda vezette Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKU) végzett, 16,98 százalékot szerezve, míg a harmadik MKP meglepetésre 11,33 százalékos, tehát jónak mondható eredménnyel zárt, így ismét két képviselője lehet a magyar pártnak az EP-ben, hasonlóan, mint az SDKU-nak és a kereszténydemokratáknak. A bejutáshoz szükséges ötszázalékos küszöböt még a Néppárt-Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS) és a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) lépte át 8,97 százalékkal, illetve 5,55 százalékkal, így egy-egy képviselőt delegálhat Brüsszelbe.

A választási részvétel 19,63 százalékos volt, ami ha egy kicsivel is, de meghaladja az öt évvel korábbi szintet, de így is a legalacsonyabbnak számit az Európai Unióban.

A Magyar Koalíció Pártja színeiben Bauer Edit megvédte székét az európai parlamentben, míg a második helyezett Mészáros Alajos professzor újoncnak számit majd.

Elemzők szerint a választási eredmények az alacsony részvétel ellenére is többé-kevésbé hűen tükrözik az erőviszonyokat a pozsonyi parlamentben. Biztató jelenség, hogy a "magyar kártya" nem vált be, a Ján Slota vezette SNS meglehetősen gyengén szerepelt, annak ellenére, hogy sikerült egy képviselőjét bejuttatnia az EP-be, ahol a párt eddig nem volt jelen. A választások előtt az SNS éppen a "magyarveszélyre" hivatkozva próbálta nagyobb részvételre buzditani híveit.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.21. kedd, 18:00
Rigó Csaba Balázs
a Gazdasági Versenyhivatal elnöke
Váratlan fordulat boríthatja az amerikai választást: így lehet, hogy sem Trump, sem Biden nem lesz elnök

Váratlan fordulat boríthatja az amerikai választást: így lehet, hogy sem Trump, sem Biden nem lesz elnök

Kísérteties módon pontosan 200 évvel ezelőtt történt olyan legutóbb, hogy sem a legtöbb választó szavazatát, sem az elektori kollégiumban legtöbb voksot begyűjtő jelöltből lett amerikai elnök. Logikus módon azt hihetnénk elsőre, hogy a "szabadság földjén" az elnökválasztás olyan szimplán működik, hogy az a jelölt arat győzelmet, akire a legtöbben adják le szavazatukat, ez azonban távolról sem így van: a döntés a tagállami delegáltakból álló elektori kollégium kezében van. Az pedig tovább bonyolítja a helyzetet, hogy ha az elektorok között nem szerez egyik jelölt sem többséget, vagy döntetlen alakul ki, akkor borul az egész rendszer, és a legvégén akár a nép akaratával szöges ellentétben lévő eredmény is születhet. Ahogy 1824-ben, ez a demokratikusságát nézve megkérdőjelezhető lehetőség idén is fennáll; sőt még az is előfordulhat, hogy nem Donald Trump és nem is Joe Biden lesz az Egyesült Államok következő elnöke. Mindez kétség kívül óriási alkotmányos válságot szülne, de, hogy miért is lehetséges egyáltalán, most kiderül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×