Infostart.hu
eur:
363.27
usd:
326.03
bux:
143453.78
2026. november 7. szombat Rezső

Sarkozy pártja az élen Franciaországban

Nicolas Sarkozy államfő pártja, a kormányzó jobbközép Népi Mozgalom Uniója (UMP) végzett az élen 28,5 százalékkal a vasárnapi európai parlamenti választáson Franciaországban az első előjelzések szerint. Ausztriában a konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) kapta a legtöbb szavazatot az előzetes eredmények szerint, és erősödtek az EU-kritikus tömörülések.

Ez 12 százalékos javulást jelent az UMP öt évvel ezelőtti eredményéhez képest. Akkor a Szocialista Párt (PS) végzett 29 százalékkal az élen. A legnagyobb ellenzéki párt ezúttal a második helyet szerezte meg a szavazatok alig 17,5 százalékával.

A France 2 közszolgálati televízióban ismertetett exit poll adatok szerint nagy meglepetésre a Daniel Cohn-Bendit által vezetett Zöldek végeztek a harmadik helyen 14,8 százalékkal. A centrista Modem 8,7 százalékkal a negyedik helyre csúszott.

A választási részvétel az előrejelzés szerint 40 százalék körül mozgott, ami több mint három százalékkal marad el az öt évvel ezelőttitől.

Ausztriában az ÖVP nyert

A konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) kapta a legtöbb szavazatot Ausztriában vasárnap az európai parlamenti választáson az előzetes eredmények szerint, és erősödtek az EU-kritikus tömörülések.

Bár a közvélemény-kutatások fej-fej melletti eredményt vetítettek előre, az ÖVP a nem végleges adatok szerint 29,8 százalékos eredményével mintegy hat százalékkal megelőzte koalíciós partnerét, az Osztrák Szociáldemokrata Pártot (SPÖ).

A várakozásoknak megfelelően mindkét kormánypárt támogatottsága csökkent. Az SPÖ jelentősen, 9,6 százalékkal esett vissza 2004-es eredményéhez képest, s a második osztrák köztársaság fennállása (vagyis 1945) óta legrosszabb választási eredményét érte el. Az ÖVP 3 százalékot veszített.

A két nagy pártéval ellentétben erősödött viszont az EU-kritikus politikai tömörülések támogatottsága. A harmadik legtöbb szavazatot, mintegy 18 százalékot a bal-jobb skálán nehezen elhelyezhető Hans-Peter Martin listája kapta, mintegy négy százalékkal múlva felül 2004-es eredményét. Közel megduplázta 2004-es eredményét a negyedik helyen befutó jobboldali-populista Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) és 13 százalékot ért el.

A szoros uniós együttműködést pártoló Zöldek 9,4 százalékot kaptak, ezzel 3,5 százalékkal rosszabb eredményt értek el, mint 2004-ben.

Az ÖVP várhatóan hat képviselőt küldhet az EP-be, akárcsak 2004-ben. Az SPÖ két helyet veszít az eddigi hétből, a Zöldek az eddigi két politikus helyett egyet delegálhatnak. Martin listája még egy mandátumot szerzett az eddigi kettő mellé, az FPÖ az eddigi egy helyett két fővel képviseltetheti magát.

Várhatóan egyelőre nem jut mandátumhoz az FPÖ-ből kivált, annál mérsékeltebben bevándorlás-ellenes Szövetség Ausztria Jövőjéért (BZÖ). Egy képviselőt mégis küldhet az Európai Parlamentbe az EU-kritikus tábort erősítő BZÖ akkor, ha az EU intézményrendszerét megreformálni hivatott lisszaboni szerződés életbe lép, ebben az esetben ugyanis Ausztria a jelenlegi 17 helyett 19 képviselői helyet kap az EP-ben.

A nem hivatalos eredmények szerint a választási részvétel 42,3 százalék körül volt, valamivel elmaradva a 2004-es 42,4 százaléktól.

Címlapról ajánljuk
Ügynökakták – olyan nevek is előkerültek, amelyek a történészt is meglepték

Ügynökakták – olyan nevek is előkerültek, amelyek a történészt is meglepték

Tényfeltáró bizottságot hoz létre a Mazsihisz az ügynöklisták nyilvánosságra kerülése után. A Zsidó Emlékezet Bizottsága azt vizsgálja majd, hogyan működött együtt az állambiztonság a rendszerváltás előtt a magyarországi zsidó felekezeti intézményekkel és közösségekkel.
Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)

Egyre nyitottabbak a banki ügyfelek arra, hogy a mesterséges intelligencia segítse őket pénzügyeik intézésében – mutat rá az NRC által a Gránit Bank számára készített digitális bankolási kutatás. A Gránit Guruhoz érkező kérdések elemzéséből az is kiderül, milyen segítséget várnak a felhasználók a virtuális pénzügyi asszisztensektől.
inforadio
ARÉNA
2026.11.09. hétfő, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Állóháború Brüsszelben és Strasbourgban - Ezen múlik, mennyi uniós forrás jut Magyarországnak a következő években

Állóháború Brüsszelben és Strasbourgban - Ezen múlik, mennyi uniós forrás jut Magyarországnak a következő években

A "szokásos" tagállami és intézményi ellentétek mellett az európai politika őszi fordulata is akadályozza az Európai Unió következő 7 éves költségvetésének elfogadását, ez pedig a Magyarországnak járó jövőbeli forrásokkal kapcsolatban is komoly kérdéseket vet fel. A tagállamok egy része kisebb költségvetést és kevesebb befizetést, a másik változatlan agrár- és kohéziós támogatásokat szeretne, miközben az Európai Parlament az uniós szintű területekre is jóval több pénzt szánna, mint korábban. Engedni egyelőre senki nem akar, pedig az idő vészesen fogy, mivel 2027-ben az eddiginél is nehezebb lehet a megállapodás tető alá hozása. Cikkünkben négy forgatókönyvet vázolunk fel, amelyek mentén eldőlhet az európai politika új iránya, illetve a Magyarországnak járó források sorsa.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×