eur:
386.98
usd:
356.05
bux:
68088.24
2024. május 18. szombat Alexandra, Erik

Sarkozy pártja az élen Franciaországban

Nicolas Sarkozy államfő pártja, a kormányzó jobbközép Népi Mozgalom Uniója (UMP) végzett az élen 28,5 százalékkal a vasárnapi európai parlamenti választáson Franciaországban az első előjelzések szerint. Ausztriában a konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) kapta a legtöbb szavazatot az előzetes eredmények szerint, és erősödtek az EU-kritikus tömörülések.

Ez 12 százalékos javulást jelent az UMP öt évvel ezelőtti eredményéhez képest. Akkor a Szocialista Párt (PS) végzett 29 százalékkal az élen. A legnagyobb ellenzéki párt ezúttal a második helyet szerezte meg a szavazatok alig 17,5 százalékával.

A France 2 közszolgálati televízióban ismertetett exit poll adatok szerint nagy meglepetésre a Daniel Cohn-Bendit által vezetett Zöldek végeztek a harmadik helyen 14,8 százalékkal. A centrista Modem 8,7 százalékkal a negyedik helyre csúszott.

A választási részvétel az előrejelzés szerint 40 százalék körül mozgott, ami több mint három százalékkal marad el az öt évvel ezelőttitől.

Ausztriában az ÖVP nyert

A konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) kapta a legtöbb szavazatot Ausztriában vasárnap az európai parlamenti választáson az előzetes eredmények szerint, és erősödtek az EU-kritikus tömörülések.

Bár a közvélemény-kutatások fej-fej melletti eredményt vetítettek előre, az ÖVP a nem végleges adatok szerint 29,8 százalékos eredményével mintegy hat százalékkal megelőzte koalíciós partnerét, az Osztrák Szociáldemokrata Pártot (SPÖ).

A várakozásoknak megfelelően mindkét kormánypárt támogatottsága csökkent. Az SPÖ jelentősen, 9,6 százalékkal esett vissza 2004-es eredményéhez képest, s a második osztrák köztársaság fennállása (vagyis 1945) óta legrosszabb választási eredményét érte el. Az ÖVP 3 százalékot veszített.

A két nagy pártéval ellentétben erősödött viszont az EU-kritikus politikai tömörülések támogatottsága. A harmadik legtöbb szavazatot, mintegy 18 százalékot a bal-jobb skálán nehezen elhelyezhető Hans-Peter Martin listája kapta, mintegy négy százalékkal múlva felül 2004-es eredményét. Közel megduplázta 2004-es eredményét a negyedik helyen befutó jobboldali-populista Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) és 13 százalékot ért el.

A szoros uniós együttműködést pártoló Zöldek 9,4 százalékot kaptak, ezzel 3,5 százalékkal rosszabb eredményt értek el, mint 2004-ben.

Az ÖVP várhatóan hat képviselőt küldhet az EP-be, akárcsak 2004-ben. Az SPÖ két helyet veszít az eddigi hétből, a Zöldek az eddigi két politikus helyett egyet delegálhatnak. Martin listája még egy mandátumot szerzett az eddigi kettő mellé, az FPÖ az eddigi egy helyett két fővel képviseltetheti magát.

Várhatóan egyelőre nem jut mandátumhoz az FPÖ-ből kivált, annál mérsékeltebben bevándorlás-ellenes Szövetség Ausztria Jövőjéért (BZÖ). Egy képviselőt mégis küldhet az Európai Parlamentbe az EU-kritikus tábort erősítő BZÖ akkor, ha az EU intézményrendszerét megreformálni hivatott lisszaboni szerződés életbe lép, ebben az esetben ugyanis Ausztria a jelenlegi 17 helyett 19 képviselői helyet kap az EP-ben.

A nem hivatalos eredmények szerint a választási részvétel 42,3 százalék körül volt, valamivel elmaradva a 2004-es 42,4 százaléktól.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.21. kedd, 18:00
Rigó Csaba Balázs
a Gazdasági Versenyhivatal elnöke
Váratlan fordulat boríthatja az amerikai választást: így lehet, hogy sem Trump, sem Biden nem lesz elnök

Váratlan fordulat boríthatja az amerikai választást: így lehet, hogy sem Trump, sem Biden nem lesz elnök

Kísérteties módon pontosan 200 évvel ezelőtt történt olyan legutóbb, hogy sem a legtöbb választó szavazatát, sem az elektori kollégiumban legtöbb voksot begyűjtő jelöltből lett amerikai elnök. Logikus módon azt hihetnénk elsőre, hogy a "szabadság földjén" az elnökválasztás olyan szimplán működik, hogy az a jelölt arat győzelmet, akire a legtöbben adják le szavazatukat, ez azonban távolról sem így van: a döntés a tagállami delegáltakból álló elektori kollégium kezében van. Az pedig tovább bonyolítja a helyzetet, hogy ha az elektorok között nem szerez egyik jelölt sem többséget, vagy döntetlen alakul ki, akkor borul az egész rendszer, és a legvégén akár a nép akaratával szöges ellentétben lévő eredmény is születhet. Ahogy 1824-ben, ez a demokratikusságát nézve megkérdőjelezhető lehetőség idén is fennáll; sőt még az is előfordulhat, hogy nem Donald Trump és nem is Joe Biden lesz az Egyesült Államok következő elnöke. Mindez kétség kívül óriási alkotmányos válságot szülne, de, hogy miért is lehetséges egyáltalán, most kiderül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×