A szlovákiai magyar kisebbség átlagon felüli jogokat élvez európai viszonylatban - jelentette ki egy vasárnapi tévés vitaműsorban Robert Fico szlovák kormányfő azt követően, hogy Révkomáromban, szombaton Gyurcsány Ferenccel találkozott.

Cikksorozatunk első részében rögtön rácáfoltunk a pozsonyi kormány fejének állítására, bemutatva a hihetetlenül széleskörű, alkotmányban garantált személyi, kulturális és területi autonómiát élvező finnországi svéd kisebbség helyzetét és a kollektív jogokat elutasító szlovák gyakorlatot. Felhívtuk a figyelmet arra is, hogy északi szomszédunknak még kisebbségi törvénye sincs. Most a kontinens többi kisebbségének helyzetéből adunk ízelítőt.

Nem csak belügy, külügy is

Spanyolországot az 1978-as alkotmány 17 autonóm közösségre osztotta, ezek közt szerepel a katalán, a baszk és a gallego autonómia, akik a spanyollal egyenrangúvá tették a helyi nemzeti nyelvet, akárcsak további három. Az autonómiák mértéke különböző, Katalónia és Baszkföld önálló módon nemzetközi kapcsolatépítésbe kezdett, habár erre nem lenne joga - Madrid viszont belenyugodott ebbe.

Az Egyesült Királyságban működő autonómiák is ismertek, mind a skót, mind a walesi, mind a keservesen megszületett északír. Nemzetközi mozgásterükre jó példa Skócia, Wales és az északírek külön fociválogatottja. Ugyancsak széleskörű autonómiának örvend a Dániához tartozó Feröer-szigetek és Grönland, ez utóbbi olyannyira, hogy az anyaországgal ellentétben nem tagja az Európai Uniónak sem.

Skandináviában különleges autonómiát élvez a nomád életmódot folytató hetvenezres lapp közösség. Norvégiában az alkotmány szerint az állam kötelessége lapp nyelv, kultúra és életmód megőrzése. Külön parlamentjük van, nyelvük hivatalos, valamint külön lapp nyelvű főiskolát tartanak fönn számukra, ahol a szomszédos államokból is fogadnak hallgatókat. Hasonló autonómiát élveznek Svédországban és Finnországban is, oktatási rendszerüket mindenhol az állam finanszírozza.

Pozsony nemrégiben aggályainak adott hangot a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának intézményesítése miatt, mondván, az csorbítja Szlovákia területi jogait. Nos, a lappoknak is van határokon átívelő szervezete, a Lapp Tanács.Ausztria védhatalmi szerepe

Hogy a kisebbségek kérdése nem nyilvánítható oly egyszerűen belügynek, ahogy azt többek közt Szlovákia is teszi, az értük való kiállás pedig nem más ország ügyeibe való illetéktelen beavatkozás, azt nem csak a fentiek mutatják, hanem az is, hogy Ausztriának védhatalmi szerepe van az olasz dél-tiroli provincia autonómiája felett. Bécs anyagilag is támogatja azt, habár a római kormány az osztrákok által folyósított összeg kétszeresével segíti Dél-Tirolt. Az olasz állam egyébként ugyancsak alkotmányában biztosít védelmet a kisebbségeknek, a dél-tiroli németeknek, a ladinoknak, az Aosta-völgyi franciáknak és a szlovéneknek.

Gyakran hangoztatott szlovák (és egyben román) aggodalom, hogy a területi autonómiában kisebbségbe kerül az "államalkotó" nemzet. Dél-Tirolban háromszázezer német, valamint kisebb olasz közösség és a ladin népcsoport él, a provinciának széleskörű törvényhozó és végrehajtási jogkörei vannak. A közhivatalok és az állami alkalmazottak körében etnikai arányosság érvényesül. A tartomány két-, a ladinok lakta területeken háromnyelvű. Két párhuzamos, olasz és német oktatási rendszer működik, de a másik helyi nyelv oktatása kötelező minden iskolában. Az olasz parlamentbe mindkét népcsoport három-három képviselőt delegál, az európai parlamenti szavazáskor a németek kedvezményben részesülnek.

A nyolcvanezres Aosta-völgyi francia közösség autonómiája hivatalosan kétnyelvű, a hivatali életben inkább az olaszt használják, a településneveket azonban csak franciául írják ki. A francia oktatása kötelező, de olaszul is tartanak órákat a diákoknak.

Akik lemondtak a kiválás jogáról

Sokszor hallani, hogy az autonómia csak erősítené a magyarság feltételezett elszakadási törekvéseit. Nos, az európai példák azt mutatják, inkább csökkentené azt. Erre pedig az egyik legjobb példa talán kissé váratlan módon az a Moldova, ahol régóta nemzetközi konfliktust okoz a hivatalosan nem létező szakadár állam, Transznisztria, amelyet az oroszok támogatnak - nem is csak hallgatólagosan, hanem csapataik jelenlétével is.

Az azonban kevésbé ismert, hogy egy százötvenezres türk eredetű népesség, a gagauzok területi autonómiát élveznek Moldovában, amelyet az alkotmány is biztosít. Cserébe viszont Gagauzia lemondott a Moldovából való kiválás jogáról - kivéve, ha Moldova független állami státusában változás következne be (Románia szeretné, ha Moldova a két világháború közti állapotnak megfelelően csatlakozna hozzá). Gagauziának széles jogkörei mellett három hivatalos nyelve van, az orosz, a moldáv (azaz a román) és a gagauz.

Ukrajnában a Krím-félszigetnek van autonóm státusa, Észtországban kulturális autonómiája van a kisebbségeknek, köztük az oroszoknak, nemzetiségi intézményekkel, anyanyelvű oktatással - az államnyelv azonban akkor is tanítandó, ha egy iskola oktatási nyelve nem az észt. Mindennek anyagi feltételeit az észt állam biztosítja. Lengyelország nem foglalkozik a kisebbségekkel sokat, a németek azonban garantáltan négy képviselőt küldhetnek a szejmbe.Alkotmányban garantált kisebbségi jogok a Balkánon

A 2000-es horvát alkotmány államalkotó tényezőként ismeri el az őshonos kisebbségeket, így a magyart is, és kulturális autonómiát biztosít számukra. A nemzetiségi és oktatási törvény kimondja a kisebbségi nyelvek egyenjogúságát, és előírja az arányos politikai képviseletet helyi, megyei és állami szinten. Biztosítja a nyelvhasználatot a közéletben, az anyanyelvi oktatást, a szimbólumok szabad használatát.

Szlovéniában a két őshonos kisebbségnek, az olasznak és a magyarnak egy-egy fős parlamenti képviselete és széleskörű kisebbségi jogai vannak, amelyeket az alkotmány garantál. A két közösségnek számos egyéni és kollektív joga van. Az általuk lakott településeken nyelvük hivatalos, garantált a részvételük a helyi önkormányzatokban és létrehozhatnak önigazgató szerveket, amelyeket a szlovén állam köteles finanszírozni.

Joguk van az anyanyelvi oktatáshoz és a saját tantervhez. A kisebbségi területeken a szlovéneknek kötelező magyarul vagy épp olaszul, a kisebbségieknek szlovénul is megtanulniuk. Az állami szervekben - a parlamentet kivéve - csak a szlovén használható, a helyi közigazgatásban viszont a hivatalok betöltésének feltétele a kétnyelvűség, a nemzetiségi területeken a kisebbségi nyelv is hivatalos a szlovén mellett.

A nem létező korzikaiak

Végül nézzünk szét a szlovákok által olyannyira csodált Franciaországban, amely Görögországgal karöltve egyszerűen tagadja a kisebbségek létét, a jakobinus állameszmény alapján mindenki a francia államnemzet tagja.

Korzika viszont rendelkezik állami múlttal. A szigetnek jelentős adminisztratív autonómiája van, azonban törvényhozói jogkör nélkül. Egy darabig Korzika Franciaországban példátlan módon külön "területi közösséget" alkotott, de ezt megszüntették, és újra két megye lett belőle. A francia alkotmány viszont nem ismeri el a korzikai népet, az erre vonatkozó kitételt ugyanis törölték, mivel az az alkotmánybíróság szerint "germán típusú rasszizmus" volna. A minimális autonómiának pedig nincsenek alkotmányos garanciái, így a rá vonatkozó törvények egyszerűen visszavonhatóak.

Sorozatunk vasárnapi, egyben befejező részében megvizsgáljuk, vajon Magyarországnak van-e jogalapja kiállni a széleskörű kisebbségi jogok mellett. Példát mutatunk-e szomszédainknak, köztük Szlovákiának e téren? És kiderül az is, miért mondanak ellent a szlovákok korábbi önmaguknak.