Az Egyesült Államok főállamügyésze - aki George Bush texasi kormányzósága idején a jelenlegi elnök jogi tanácsadója volt - az utolsó simításokat végzi azon a törvényjavaslaton, amely lehetővé tenné, hogy az államok közvetlenül az igazságügyi minisztériumhoz forduljanak ahelyett, hogy előbb a szövetségi bíróságokat keresnék meg a halálos ítéletek ügyében. Így a tárca illetékesei közvetlenül dönthetnének arról, hogy a vádlottat halálbüntetéssel sújtsák-e.

A kivégzések számát tekintve az Egyesült Államok az élen jár: az első hatban van. Tavaly 52 amerikait végeztek ki, és további ezrek várnak a halálra a siralomházakban.

Kevesebb idejük lesz

Ha a tervezetet elfogadják, sok esetben a vádlottaknak jóval kevesebb idejük lesz, hogy szövetségi szinten fellebbezzenek, a bíróságoknak pedig arra, hogy döntsenek. Abban a kérdésben is egyedül a főállamügyész dönt majd, hogy a vádlott megfelelő védelmet kapott-e vagy sem, ha esetleg ezzel kapcsolatban panasz merülne fel.

A jelenlegi főállamügyész, Alberto Gonzalez korábban is szinte minden ügyben a kivégzés mellett döntött, és soha annyi embert - 152-t - nem küldtek halálba még Texasban, mint amikor az ott kormányzó George Bush mellett dolgozott.

Több embert végeznek majd ki?

A javaslat - amelyet az illetékesek szerint elfogadnak, amint a körülmények engedik - bírálói szerint, mivel több lehetőséget is elvesznek a vádlottaktól a fellebbezésre, lehetséges, hogy az eddigieknél is több embert ítélnek majd halálra és végeznek ki ártatlanul. Máig 123 már halálára váró rabról bizonyosodott be, hogy nem ő követte el azt a bűnt, amivel vádolták, így szabadon távozhatott.

A tervezet egyébként szembe megy azzal a tendenciával, amely sok államban jellemző, máshol ugyanis egyre kevesebb embert végeznek ki, és tavaly az Egyesült Államokban is csökkent a halálos ítéletek száma.

A javaslat támogatói szerint azonban itt az ideje, hogy változtassanak a jelenlegi gyakorlaton: most évekig, évtizedekig is a halálsorokon várhatják a rabok a kivégzésüket, egy elítélt pedig évente körülbelül 90 ezer dollárjába kerül az amerikai polgároknak.