Egyáltalán nem lehet vásárolni az árrésstoppal érintett termékkörből a Lidl boltjaiban, ha a vevő áfás-számlát kér - nyilatkozta a Portfolionak Tőzsér Judit, a cég kommunikációs vezetője. A korlátozás hétfőtől, vagyis az árréstop bevezetésének napjától él.

Éppen arról beszélt Neubauer Katalin, a Nemzeti Kereskedelmi Szövetség főtitkára a portálnak, hogy a kisebb boltok majd a diszkontokban és szupermarketekben szerezhetik be a termékeket a nagykereskedések helyett.

A Lidl lépése ennek a gyakorlatnak vethet gátat.

Ugyanakkor a Tesco mennyiségi korlátozást vezetett be - közölte Hevesi Nóra, a cég kommunikációs vezetője:

• tejből 1 kartonnal
• tejtermékekből (termékenként és terméktípusonként) 4 darabot lehet venni.

Közben a Spar is bejelentette, hogy mennyiségi korlátozást vezet be.

Az árrésstopot Orbán Viktor jelentette be még a múlt héten, majd a rendeletet kihirdették a Magyar Közlönyben is. A rendelet március 17-én, vagyis ma lépett hatályba és elvileg május 31-ig tart. A legfontosabb pont, hogy az árrés nem haladhatja meg a 2025. január hónapban alkalmazott átlagos árrés mértékét és legfeljebb 10 százalék lehet. Ha egy adott - 2023-ban 1 milliárd forintnál nagyobb bevételt termelő - üzletben vagy online felületen egy terméket nem forgalmaztak 2025 januárjában, akkor az árrés az utolsó havi átlagos árrés mértékét követi, legfeljebb 10 százalékos határig.

A saját márkás termékek aránya nem haladhatja meg a 2025. január és február hónapban értékesített teljes mennyiségi arányukat. Ha egy kereskedő az adott terméket 2025. január és február hónapban nem forgalmazta, akkor az utolsó havi arányt kell figyelembe venni.

Ezzel kapcsolatban Nagy Márton úgy fogalmazott: egy-egy termékkörön belül a saját márkás termékek sokszor 10 százalék alatti árrés mellett forognak, a brandelt termékek felára, árrése sokkal nagyobb. A kormány szabályozni fogja a saját márkás és brandtermékek polcon megfigyelt arányát, mert a kereskedők úgy akarják majd csökkenteni a veszteségeiket, hogy kevésbé rakja szem elé a brandtermékeket.

Az érintett termékek a következők:

• Csirkemell
• Csirkecomb
• Csirke far-hát
• Csirkeszárny
• Egész csirke
• Pulykamell
• Sertéscomb
• Sertéskaraj
• Sertésoldalas
• Sertéstarja
• Sertészsír
• Párizsi
• UHT tehéntej 1,5% zsírtartalom
• UHT tehéntej 2,8% zsírtartalom
• ESL tehéntej 1,5% zsírtartalom
• ESL tehéntej 2,8% zsírtartalom
• Vaj
• Tejföl
• Natúr joghurt
• Gyümölcsjoghurt
• Trappista sajt
• Tehéntúró
• Margarin
• Napraforgó- és repceolaj
• Finomliszt BL 55
• Rétesliszt BFF 55
• Kristálycukor (fehér cukor)
• Fokhagyma
• Étkezési burgonya az újburgonya kivételével
• Friss tojás, héjában a Gallus domesticus fajhoz tartozó szárnyasokból (kivéve a keltetésre szánt, megtermékenyített tojás

A húsok esetében beletartozik a friss, hűtött, fagyasztott termék is, csontos, bőrös, filézett, darabolt, szeletelt vagy darált, csomagolás nélküli és csomagolt is. Minden érintett terméknél a laktózmentes változatoknál is él az árrésstop.

A rendelet a fenti termékeket folyamatosan elérhetővé kell tenni a 2024-es évben értékesített átlagos napi mennyiség szintjén. Azok a kereskedők, akik a rendelet hatálybalépését követően kezdik meg ezen termékek forgalmazását, egy másik üzletük adatait vehetik alapul az árrés és arányosítás meghatározásához. A választott üzletet az értékesítés megkezdése előtt legalább három nappal be kell jelenteni a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóságnak.

Bírságok

A fogyasztóvédelmi hatóság hivatalból ellenőrzi az előírások betartását, és jogsértés esetén különböző bírságokat szabhat ki. Az árrés megsértése esetén termékkategóriánként öt millió forint bírságot szabnak ki. Ha a saját márkás termék aránya túllépi az előírt határt, a bírság mértéke a következő:

• legfeljebb tíz százalékponttal történő túllépés esetén ötszázezer forint,
• tíz és ötven százalékpontos túllépés között egymillió forint,
• ötven százalékpont feletti túllépés esetén kétmillió forint.

Készlethiány esetén a bírság összege:

• tíz százalékot meg nem haladó hiány esetén ötszázezer forint,
• tíz és ötven százalék közötti hiány esetén egymillió forint,
• ötven százalékot meghaladó hiány esetén, illetve ha a vásárlók kiszolgálása nem biztosított, kétmillió forint.

Súlyos jogsértés esetén az üzlet vagy az online felület működését legalább egy napra, legfeljebb fél évre felfüggeszthetik. Különös méltánylás esetén a hatóság figyelmeztetést is alkalmazhat. A kereskedő mentesül a bírság alól, ha bizonyítja, hogy a jogsértés az érdekkörén kívül eső okból történt. Ismételt jogsértés esetén a bírság összegét megduplázzák, és naponta többször is kiszabhatják. Ha a kereskedő nem teljesíti a tájékoztatási kötelezettségét, egymillió forint bírságot kap.