eur:
386.98
usd:
356.05
bux:
68088.24
2024. május 18. szombat Alexandra, Erik

Közel egymillióan bosszankodtak karácsonykor

Több mint 900 000 magyar internetező csak késéssel tudta átvenni a karácsonyi időszakban online rendelt termékeket, az ügyfelek átlagosan 5 nappal később kapták kézhez a csomagokat, de 12 százalékukhoz még január első hetében sem érkezett meg - derül ki az eNet Internetkutató 2017. január eleji felméréséből.

Az összegzés szerint a késések oka az lehet, hogy a webáruházak nem számítottak a forgalom ilyen mértékű növekedésére, de az is, hogy a futárszolgálatok az ünnepi időszakban nem tudták olyan mértékben bővíteni átmenetileg a kapacitásukat, ahogyan azt a megemelkedett rendelésszám igényelte volna.

A késésekkel kapcsolatosan az egyik fő probléma a tájékoztatás hiánya volt, a késésben érintettek alig több mint harmadát értesítette a webáruház a kiszállítás várható módosulásáról, a többség maga érdeklődött valamelyik platformon. Az érintettek a webáruházak késéssel kapcsolatos ügyintézését összességében közepesnek értékelték egy ötfokú skálán, negyven százalékuk inkább vagy teljes mértékben kielégítőnek tartotta az eljárásmódot, 25 százalék számára viszont inkább nem vagy egyáltalán nem volt az megfelelő.

A kutatócég szerint a történtek némileg rontották a webáruházak megítélését, a késésben érintettek 16 százaléka nyilatkozott úgy, hogy legközelebb hasonló helyzetben inkább egy másik webáruháztól rendel, 10 százalékuk pedig azt mondta, máskor biztosan nem rendel a késéssel teljesítő webáruháztól. Az érintettek kétharmada ugyanakkor jelezte: a történtektől függetlenül máskor is fog az adott webáruháztól rendelni, további 7 százalék pedig nem foglalt állást.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.21. kedd, 18:00
Rigó Csaba Balázs
a Gazdasági Versenyhivatal elnöke
Váratlan fordulat boríthatja az amerikai választást: így lehet, hogy sem Trump, sem Biden nem lesz elnök

Váratlan fordulat boríthatja az amerikai választást: így lehet, hogy sem Trump, sem Biden nem lesz elnök

Kísérteties módon pontosan 200 évvel ezelőtt történt olyan legutóbb, hogy sem a legtöbb választó szavazatát, sem az elektori kollégiumban legtöbb voksot begyűjtő jelöltből lett amerikai elnök. Logikus módon azt hihetnénk elsőre, hogy a "szabadság földjén" az elnökválasztás olyan szimplán működik, hogy az a jelölt arat győzelmet, akire a legtöbben adják le szavazatukat, ez azonban távolról sem így van: a döntés a tagállami delegáltakból álló elektori kollégium kezében van. Az pedig tovább bonyolítja a helyzetet, hogy ha az elektorok között nem szerez egyik jelölt sem többséget, vagy döntetlen alakul ki, akkor borul az egész rendszer, és a legvégén akár a nép akaratával szöges ellentétben lévő eredmény is születhet. Ahogy 1824-ben, ez a demokratikusságát nézve megkérdőjelezhető lehetőség idén is fennáll; sőt még az is előfordulhat, hogy nem Donald Trump és nem is Joe Biden lesz az Egyesült Államok következő elnöke. Mindez kétség kívül óriási alkotmányos válságot szülne, de, hogy miért is lehetséges egyáltalán, most kiderül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×