A nemzetgazdasági miniszter ezt a Világgazdaság napilap Mit ér a vállalat, ha magyar című szakmai konferenciáján mondta csütörtökön, Budapesten.

A miniszter rámutatott: az egyik ilyen kifogásolt elem, hogy a kormány szándéka szerint azok a bankok, amelyek a válság idején növelték a hitelezést, együttesen 10 milliárd forintos adókedvezményt kapnának. Ezt a kedvezményt az EB tiltott állami támogatásnak minősítette.

Elmondta: a másik kifogásolt elem az a kedvezmény, amelyet azok a bankok kapnának, amelyek a keleti piacokon, így Ukrajnában, illetve Oroszországban veszteségeket szenvedtek el a válság idején. Varga Mihály szavai szerint ezt a pontot is megtámadta a Európai Bizottság.

Kiemelte: az Erste oldaláról most elbizonytalanodás tapasztalható, de a magyar kormány továbbra is 15 százalékos tulajdont kíván szerezni az Erste magyar leánybankjában.

Varga Mihály hangsúlyozta: "nem azért írtuk alá februárban az EBRD-vel és az Erstével a megállapodást, amelynek része a bankadó csökkentése is a jövő évtől, hogy jó pontot szerezzünk a bankoknál, hanem azért, hogy a hitelezés mértéke növekedjen".

Kiemelte: napjainkban Magyarországon a gazdasági növekedés a hitelezés tényleges bővülése nélkül valósul meg. "Reményeink szerint a bankadó csökkentése a hitelezés növekedésével jár együtt" - húzta alá a miniszter.

Varga Mihály szerint az Európai Bizottság által kifogásolt pontok azonban nem szabad, hogy befolyásolják az Erstével és az EBRD-vel kötött megállapodást, amelynek része a bankadó csökkentése és a magyar állam tulajdonszerzése az Erste magyarországi leánybankjában.

A miniszter elmondta: a hazai top 100-as vállalati listán 75 nagyvállalat multicég, és csupán a maradék negyedrész magyar többségi tulajdonú. A magyarországi bruttó hazai termék (GDP) mintegy 31-32 ezer milliárd forint, ebből a multik 3800-3900 milliárd forintot adnak, vagyis a magyar többségi tulajdonú cégek részesedése a GDP-ből mintegy 40 százalék.

Varga Mihály rámutatott: a hazai GDP előállításában jelentős a német tulajdonú vállalkozások részesedése, mintegy 1300-1400 milliárd forint.

A nemzetgazdasági miniszter arról is szólt, hogy a mintegy 100 milliárd eurós magyar export 85 százalékát a külföldi tulajdonú vállalkozások adják, 15 százalékkal részesednek a hazai kivitelből a magyar többségi tulajdonú cégek.

Varga Mihály elmondta: mintegy 3000 magyar cég végez valamilyen exporttevékenységet. A kormány célja, hogy a külpiacra lépő magyar cégek száma erőteljesen nőjön, az exporthoz való hozzájárulásuk bővüljön, és ezzel összhangban középtávon 12 ezer hazai cég vegyen részt exportban, ezt a folyamatot az Eximbank is segíti a különböző konstrukcióival - fűzte hozzá a nemzetgazdasági miniszter.

Egy kérdésre Varga Mihály elmondta: a közeljövőben az állam nem tervezi, hogy eladja részesedéseit a magyar cégekben. Kiemelte: nem kell arra számítani arra, hogy a Richterben és a Molban meglévő tulajdonrészétől mostanában megválna a magyar állam.