A Közép-európai Egyetemen tartott, Magyarország uniós tagságának tíz évét értékelő tanácskozáson a biztos kiemelte: mivel az új tagállamokban alacsonyabbak a jövedelmek, ez jóformán elkerülhetetlenné tette, hogy a bővítés után sok munkavállaló induljon meg a nyugat-európai tagállamokba.

A külföldi munkavállalókkal kapcsolatban ugyanakkor nem alakult ki törésvonal a keleti és a nyugati tagállamok között, az EU vezető intézményei továbbra is egységesek az alapvető európai értékek, a négy szabadság, az áru, a szolgáltatások, a munkaerő és a tőke szabad áramlásának kérdésében - vélekedett.

Andor László közölte: sok félreértés adódik abból, hogy - például Nagy-Britanniában - sokan csak a bulvárlapokból tájékozódnak, és nem ismerik a valós helyzetet. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a külföldi munkavállalókkal kapcsolatban két összefüggő, de nem azonos kérdésről folyik vita: a munkavállalók számáról és hozzáférésükről a szociális támogatásokhoz. Hozzátette: a munkaerő-áramlás végső soron mindenkinek előnyös, ezért tisztázni kell a vitás kérdéseket.

Szűcs Tamás, az Európai Bizottság magyarországi képviseletének vezetője beszédében kiemelte: tíz évvel ezelőtt mindenki nagy várakozással nézett az ország uniós csatlakozása elé, és mindenki jobb életben reménykedett. Ma viszont vannak, akik azt firtatják, megérte-e belépni az EU-ba.

Véleménye szerint bár a bővítés sikert hozott a csatlakozó tagállamoknak és az uniónak egyaránt, a válság árnyékot vetett az integrációra, és egyesek szerint azt mutatja, hogy nem volt helyes lépés a bővítés. De a válság semmiképpen sem a bővítés következménye - mutatott rá.

Szűcs Tamás szerint a bővítéssel kapcsolatban a tényekre kell összpontosítani. Jelenleg az EU a legnagyobb gazdasági integráció a világon, a nagy, egységes piac vonzó a befektetőknek, és a kereskedelem a tagállamok között jelentősen megnőtt. Hangsúlyozta: Magyarország esetében is nehéz tagadni a tagság előnyeit, hiszen az ország rengeteg támogatáshoz jutott az uniós alapoktól, és így az egyik legnagyobb nyertese a 2004-es bővítésnek.

Balázs Péter, a Bajnai-kormány külügyminiszter arról beszélt, hogy Magyarország uniós csatlakozása annak idején nem annyira új kezdetnek, mint inkább egy hosszú, 1989-ben kezdődött folyamat befejezésének tűnt. A csatlakozás napja a vasfüggöny lebontásához volt hasonló: hatalmas változást jelentett a politikai hangulatban, ezzel valósággá vált a visszatérés Európába - idézte fel.

Megjegyezte: ugyanakkor ettől kezdve az országoknak a gondokat is meg kellett osztaniuk, így például az uniós alkotmányterv elbukásának fejleményeit vagy a válság kihívásait.

Balázs Péter az EU-ban jelenleg tapasztalható folyamatokról szólva kitért arra, hogy meglátása szerint egyfajta demokratikus fáradtság tapasztalható az új tagállamokban, továbbá úgy tűnik, hogy az Európai Parlamentben ülő pártcsaládok hajlandóak feláldozni az európai értékeket a több szavazat reményében.