eur:
386.98
usd:
356.05
bux:
68088.24
2024. május 18. szombat Alexandra, Erik

Egymillió forint késedelmi kamatot fizet az adóhivatal

Összesen egymillió forint késedelmi kamatot fizet az adóhivatal annak a nagyjából másfél ezer embernek, aki késve kapta meg tavalyi adója visszajáró részét - írta a szerdai Magyar Nemzet.

Linczmayer Szilvia, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szóvivője a lapnak elmondta: idén - a tavalyi adóbefizetések után - 1,3 millió ember kért vissza kisebb-nagyobb összeget a hatóságtól, az igény együttes értéke meghaladta a 61 milliárd forintot. A NAV 1700 esetben késve teljesítette az adófizetők kéréseit, a pénzek néhány napos csúszással érkeztek meg a címzettekhez.

Ha a hivatal túllépi a határidőt, kamatot köteles fizetni - tudatta a szóvivő -, és közölte: idén közel egymillió forintot utalt át a hatóság késedelmi kamatként. Ez azt jelenti, hogy az érintettek fejenként átlagosan 533 forint kamatot kaptak a NAV csúszása miatt.

A késlekedés okáról a szóvivő elmondta, hogy a bevallási határidő előtti napokban idén is dömpingszerűen érkeztek a bevallások, a tízezrével befutó iratok feldolgozása pedig bizonyos esetekben csak hosszabb idő alatt volt lehetséges.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.21. kedd, 18:00
Rigó Csaba Balázs
a Gazdasági Versenyhivatal elnöke
Váratlan fordulat boríthatja az amerikai választást: így lehet, hogy sem Trump, sem Biden nem lesz elnök

Váratlan fordulat boríthatja az amerikai választást: így lehet, hogy sem Trump, sem Biden nem lesz elnök

Kísérteties módon pontosan 200 évvel ezelőtt történt olyan legutóbb, hogy sem a legtöbb választó szavazatát, sem az elektori kollégiumban legtöbb voksot begyűjtő jelöltből lett amerikai elnök. Logikus módon azt hihetnénk elsőre, hogy a "szabadság földjén" az elnökválasztás olyan szimplán működik, hogy az a jelölt arat győzelmet, akire a legtöbben adják le szavazatukat, ez azonban távolról sem így van: a döntés a tagállami delegáltakból álló elektori kollégium kezében van. Az pedig tovább bonyolítja a helyzetet, hogy ha az elektorok között nem szerez egyik jelölt sem többséget, vagy döntetlen alakul ki, akkor borul az egész rendszer, és a legvégén akár a nép akaratával szöges ellentétben lévő eredmény is születhet. Ahogy 1824-ben, ez a demokratikusságát nézve megkérdőjelezhető lehetőség idén is fennáll; sőt még az is előfordulhat, hogy nem Donald Trump és nem is Joe Biden lesz az Egyesült Államok következő elnöke. Mindez kétség kívül óriási alkotmányos válságot szülne, de, hogy miért is lehetséges egyáltalán, most kiderül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×