eur:
386.98
usd:
356.05
bux:
68088.24
2024. május 18. szombat Alexandra, Erik

A GKI 5,7 százalékos inflációt vár

A GKI Gazdaságkutató Zrt. 2012-re a korábbival azonos, 1,5 százalékos GDP visszaesést, és a márciusban vártnál kissé magasabb, 5,7 százalékos inflációt jelez - mondta Vértes András elnök az intézet konjunktúrajelentésének keddi budapesti tájékoztatóján.

Az idei költségvetést a kormány 0,5 százalékos GDP növekedéssel és 4,2 százalékos inflációval készítette.

Az intézet a magánfogyasztás 2,5 százalékos, a beruházások 4 százalékos visszaesésével számol. Vértes András közölte, hogy a GDP-arányos beruházási ráta 16 százalékra esett, ami az Európai Unió 27 országa közül az egyik legalacsonyabbnak számít, csak a görög és az ír adat rosszabb.

A GDP-arányos államháztartási hiány az idén 2,5 százalék lesz az intézet kutatói szerint, akik az év végére 7,0 százalékos alapkamatot várnak. A GKI elnöke szerint ennél akkor lesz alacsonyabb a kamatszint, ha az új összetételű monetáris tanács azt kikényszeríti.

"Az idén már nem lesz IMF-megállapodás, kivéve ha a pénzpiacon stresszhelyzet alakul ki, azaz a jelenlegi kamatok és árfolyamok meredeken felugranak, akkor sürgős lesz a hitelszerződés a kormánynak" - mondta Vértes András.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.21. kedd, 18:00
Rigó Csaba Balázs
a Gazdasági Versenyhivatal elnöke
Váratlan fordulat boríthatja az amerikai választást: így lehet, hogy sem Trump, sem Biden nem lesz elnök

Váratlan fordulat boríthatja az amerikai választást: így lehet, hogy sem Trump, sem Biden nem lesz elnök

Kísérteties módon pontosan 200 évvel ezelőtt történt olyan legutóbb, hogy sem a legtöbb választó szavazatát, sem az elektori kollégiumban legtöbb voksot begyűjtő jelöltből lett amerikai elnök. Logikus módon azt hihetnénk elsőre, hogy a "szabadság földjén" az elnökválasztás olyan szimplán működik, hogy az a jelölt arat győzelmet, akire a legtöbben adják le szavazatukat, ez azonban távolról sem így van: a döntés a tagállami delegáltakból álló elektori kollégium kezében van. Az pedig tovább bonyolítja a helyzetet, hogy ha az elektorok között nem szerez egyik jelölt sem többséget, vagy döntetlen alakul ki, akkor borul az egész rendszer, és a legvégén akár a nép akaratával szöges ellentétben lévő eredmény is születhet. Ahogy 1824-ben, ez a demokratikusságát nézve megkérdőjelezhető lehetőség idén is fennáll; sőt még az is előfordulhat, hogy nem Donald Trump és nem is Joe Biden lesz az Egyesült Államok következő elnöke. Mindez kétség kívül óriási alkotmányos válságot szülne, de, hogy miért is lehetséges egyáltalán, most kiderül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×