eur:
386.98
usd:
356.05
bux:
68088.24
2024. május 18. szombat Alexandra, Erik

Csökkenéssel kezdte a hetet a tőzsde

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 426,43 pontos, 2,47 százalékos csökkenéssel, 16.806,16 ponton zárt hétfőn.

A részvénypiac forgalma 7,1 milliárd forint volt, a vezető részvények árfolyama a Richter kivételével csökkent az előző napi záráshoz képest.

A Mol 615 forinttal, 3,80 százalékkal 15.585 forintra csökkent, 1,1 milliárd forintos forgalomban.

Az OTP részvények ára 126 forinttal, 3,56 százalékkal 3.409 forintra esett, forgalmuk 5,0 milliárd forintot tett ki.

A Magyar Telekom árfolyama 16 forinttal, 3,55 százalékkal 435 forintra gyengült, forgalma 419,0 millió forint volt.

A Richter papírok árfolyama 495 forinttal, 1,36 százalékkal 36.995 forintra erősödött, a részvények forgalma 435,8 millió forintot ért el.

A másik gyógyszeripari részvény, az Egis 69,3 millió forintos forgalom mellett 70 forinttal, 0,48 százalékkal 14.450 forintra csökkentette értékét.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.21. kedd, 18:00
Rigó Csaba Balázs
a Gazdasági Versenyhivatal elnöke
Váratlan fordulat boríthatja az amerikai választást: így lehet, hogy sem Trump, sem Biden nem lesz elnök

Váratlan fordulat boríthatja az amerikai választást: így lehet, hogy sem Trump, sem Biden nem lesz elnök

Kísérteties módon pontosan 200 évvel ezelőtt történt olyan legutóbb, hogy sem a legtöbb választó szavazatát, sem az elektori kollégiumban legtöbb voksot begyűjtő jelöltből lett amerikai elnök. Logikus módon azt hihetnénk elsőre, hogy a "szabadság földjén" az elnökválasztás olyan szimplán működik, hogy az a jelölt arat győzelmet, akire a legtöbben adják le szavazatukat, ez azonban távolról sem így van: a döntés a tagállami delegáltakból álló elektori kollégium kezében van. Az pedig tovább bonyolítja a helyzetet, hogy ha az elektorok között nem szerez egyik jelölt sem többséget, vagy döntetlen alakul ki, akkor borul az egész rendszer, és a legvégén akár a nép akaratával szöges ellentétben lévő eredmény is születhet. Ahogy 1824-ben, ez a demokratikusságát nézve megkérdőjelezhető lehetőség idén is fennáll; sőt még az is előfordulhat, hogy nem Donald Trump és nem is Joe Biden lesz az Egyesült Államok következő elnöke. Mindez kétség kívül óriási alkotmányos válságot szülne, de, hogy miért is lehetséges egyáltalán, most kiderül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×