A KSH adatai szerint Budapesten, ahol az új lakásépítési engedélyeket tekintve az év korábbi időszakában még enyhe növekedés, illetve stagnálás volt megfigyelhető, most hat százalékos a csökkenés. Az egy évvel korábbihoz képest a fővárosinál jóval erőteljesebb, 52 százalékos a visszaesés a megyei jogú városokban, míg a községekben 49, a többi városban pedig 46 százalékkal kevesebb engedélyt adtak ki.

A harmadik negyedévben 4.376 lakásépítési engedélyt adtak ki, 27, 2 százalékkal kevesebbet mint 2009 júliusa és szeptembere között, az idei második negyedévhez képest ugyanakkor 2,9 százalékkal nőtt a kiadott engedélyek száma, igaz április és június között az éves visszaesés több mint 50 százalékos volt.

Idén 4.652 lakást építettek a harmadik negyedévben, ez az előző év azonos időszakinál 35,3 százalékkal kevesebb. 2010 második negyedévéhez képest ugyanakkor a harmadik negyedben jelentősen, 22 százalékkal nőtt az épített lakások száma. (Az iparág sajátossága, hogy a negyedik negyedévben épül fel éves lakásmennyiség 35-45 százaléka.)

Régiós összehasonlításban a Közép-és a Nyugat-Dunántúlon, valamint az Észak-Alföldön következett be drasztikus, 60 százalékot is meghaladó csökkenés a kiadott új építési engedélyek számában éves összehasonlításban.

Az év első kilenc hónapjában használatba vett lakások száma Budapesten esett vissza a legkisebb, 31 százalékos, illetve a megyei jogú városokban a legnagyobb, csaknem 40 százalékos mértékben az egy évvel korábbi időszakhoz képest. Az épített lakások számának csökkenése az Észak-Alföldön volt a legerőteljesebb, 52 százalékos.

Az építtetői kör a korábbiakhoz képest változatlannak tekinthető, fele-fele arányban oszlik meg a lakosság és a vállalkozások között, az önkormányzatok építtetői szerepvállalása továbbra is jelentéktelen. Az új lakások több mint felét - hasonlóan a tavalyi év első kilenc hónapjához - értékesítési céllal építették. A kivitelezők megoszlása kissé átrendeződött: a használatba vett lakások 87 százalékát építőipari vállalkozások építették, 11 százalékuk lakossági kivitelezésben készült el.

Egy évvel ezelőtt kevesebb, 79 százalék volt az építőipari vállalkozások, és a mostaninál több, 14 százalék a lakossági kivitelezés részesedése. Az új lakóépületben létesült lakások 47 százaléka családi házban, 37 százaléka többszintes, többlakásos épületben, 9 százaléka lakóparkban épült. A lakóparki épületek aránya idén 2 százalékponttal nagyobb volt az egy évvel korábbi időszakhoz képest, ami a budapesti építkezések növekedésének eredménye.

A használatba vett lakások átlagos alapterülete 93 négyzetméter, 2 négyzetméterrel nagyobb, mint 2009 első három negyedévében.

2010 első kilenc hónapjában 1.512 lakás szűnt meg, 41 százalékkal kevesebb mint tavaly, a megszűnés leggyakoribb oka a lakások avulása volt.

A vizsgált időszakban 553 üdülőegységet építettek, és 375 üdülőépületben 426 üdülőegységre adtak ki építési engedélyt. A használatba vett üdülőegységek száma 80 százalékkal haladja meg a tavalyit, az engedélyezetteké azonban felére esett vissza.

A kiadott új építési engedélyek alapján 5.628 lakóépület és 3.823 nem lakóépület építését tervezik. Ez a lakóépületek esetében 46, a nem lakóépületeknél 4 százalékos visszaesést jelent. A nem lakóépületek közül a kereskedelmi épületekre kiadott engedélyek száma 16 százalékkal csökkent, az ipari és mezőgazdasági épületekre kiadott engedélyeké 5, illetve 7 százalékkal nőtt.