A Bank of England kilenctagú monetáris tanácsa tavaly november óta öt lépésben összesen 275 bázisponttal csökkentette irányadó rátáját.
A legfrissebb makrogazdasági adatok a brit konjunktúra folyamatos gyengülését jelzik, és egyre többen tartanak egy hosszan tartó válságtól.
A válságforgatókönyvek sokfélesége miatt a piacon nem alakult ki konszenzusos álláspont a brit jegybank mostani döntésével kapcsolatban, de ilyen agresszív kamatcsökkentésre senki sem számított.
Mérséklés Frankfurtban, Zürichben és Prágában
Az Európai Központi Bank fél százalékponttal 3,25 százalékra csökkentette irányadó rátáját, a kéthetes refinanszírozási kamatminimumot. A döntés megfelelt az elemzői várakozások többségének.
Közben az euróövezetben a tizenkét havi infláció az előzetes adatok szerint októberben 3,2 százalékra csökkent a szeptemberi 3,6 százalékról, miközben június-júliusban még 4 százalék volt.
A Svájci Nemzeti Bank 50 bázispontos kamatcsökkentést hajtott végre, hogy ezzel véget vessen a nemzeti fizetőeszköz erősödésének, és lendületet adjon a gazdaságnak.
A cseh központi bank háromnegyed százalékponttal 2,75 százalékra csökkentette az alapkamatot. A döntés megfelel az elemzői várakozásoknak.
Az izlandi jegybank a korábbi szinten, 18 százalékon tartotta irányadó kamatát.
Maradhat a magyar kamatszint
Az InfoRádió által megkérdezett elemző szerint a Magyarországon akár évvégéig is maradhat a viszonylag magas jegybanki alapkamat, annak ellenére, hogy a 11,5 százalékos mérték erőteljesen sújtja a vállalkozásokat.
Háda Bálint szerint a kamatcsökkentésnek még nincs itt az ideje, mivel az állampapír piac sem élénkült meg és a forint stabilizálásának is csak az elején járunk.
Hanganyag: Panulin Ildikó