Húsvétvasárnap: a tanítványok szomorkodva mentek haza, és megtörtént a fordulat

A húsvétvasárnapi liturgiával sokféle szokás kapcsolódik össze, amelyek között vannak szentelmények is. Vannak olyan régiók, ahol az ételszentelés hagyománya összekapcsolódik a szertartással, ezeket az ünnepi szentmisén megszentelik, hogy nem csak lelkületben, de ételben is megújulva térjenek haza a hívek, és ebben az örömben tudjanak étkezni, vagy akár a mindennapi életet élni - mondta el Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek az InfoRádióban.

"Van olyan, ahol húsvétvasárnap tartják a körmenetet is, nem nagyszombaton, van, ahol a vigília szertartását kora hajnalban tartják; az időpontok, vagyis Krisztus feltámadásának a pontos ideje olyan, ami az evangéliumok alapján egészen pontosan nem rögzíthető.

Lehet az éjszaka elején, de lehet hajnalban is" - mutatott rá Erdő Péter.

Mindenesetre a legrégebbi elbeszélés, Márk evangéliuma szerint "amikor kiment a szombat", Mária és Márta kimentek Jézus sírjához, ez tehát szombat estére vonatkozik, és amikor odaértek, azt találták, hogy a sír üres.

"Ez az az öröm, amit kihirdet maga a húsvét" - mondta.

A vasárnapi szentmise liturgiája egy ünnepi szentmise, amelynek központi témája a feltámadás.

"Ha este is van szentmise vagy késő délelőtt, ott az evangélium már az emmauszi tanítványokról szól, akik a nagypénteki csüggedtségükben elindulnak haza;

Jézusban mint Messiásban reménykedtek, de úgy látták, hogy keresztre feszítették, úgy érzik, hogy tévedtek, szomorúan hazaindulnak.

Ekkor szegődik melléjük a feltámadt Krisztus.

Először az írások értelmét világítja meg, hogy ezt kellett elszenvednie a Messiásnak, majd velük étkezik, és a kenyértörésben, az eucharisztiában felismerik őt. Ez a történet is a húsvéti üzenet teljességéhez tartozik" - fogalmazott Erdő Péter az InfoRádióban.