A Nébih hétfői, MTI-hez eljuttatott közleményében kiemeli: az Európai Parlament nemrég elutasította a nanoanyagok definíciójára benyújtott bizottsági javaslatot, mivel a jelölési követelmény nem terjedt volna ki azokra a már fogyasztott adalékanyagokra, amelyek esetleg nanoanyagoknak tekinthetők.

A tájékoztatás szerint, bár a hazai és európai üzletekben egyelőre ugyan nem forgalmaznak nanotechnológiával gyártott élelmiszert, azonban annak gyors terjedése miatt nem árt időben megismerni az új technológiát; ebben nyújt segítséget a Nébih legújabb lakossági tájékoztatója, amely a hivatal honlapján a https://www.nebih.gov.hu/aktualitasok/hirek/nanotechnologia_kisokos.html címen érhető el.

A Nébih kifejti: a nanotechnológia napjainkra az elektronikától kezdve a gyógyszeriparon át egészen az élelmiszeriparig csaknem valamennyi ágazatban megjelent. A méter milliárdnyi részénél is kisebb részecskék segítségével könnyebb, olcsóbb, hosszabb ideig eltartható termékek állíthatók elő, ezáltal - a technológia támogatói szerint - alkalmazásuk hozzájárulhat a világ fenntartható fejlődéséhez.

Az élelmiszeripar területén elsősorban az erősebb és könnyebb csomagolóanyagok, valamint az élelmiszerbiztonság területén hozhat előrelépést a technológia. Antibakteriális, a mikrobákat elpusztító csomagolóanyagoknak köszönhetően az élelmiszerek hosszabb ideig eltarthatóvá válnak, az intelligens, nano-jelzőrendszert tartalmazó csomagolóanyagok pedig akár színelváltozással is jelezhetik egy élelmiszer romlás okozta gázképződését.

A Nébihnek nincs tudomása arról, hogy nanotechnológiával gyártott élelmiszert forgalmaznának a hazai, illetve európai üzletekben, az interneten azonban már elérhetők nano-termékként reklámozott étrend-kiegészítők. Az, hogy egy termék nanoanyagot tartalmaz, a fogyasztó számára nem látható, nem érzékelhető. Az élelmiszerek jelöléséről szóló rendelet azonban előírja, hogy a technológia alkalmazását a gyártónak a terméken jeleznie kell, például a "nano" szó megjelenítésével annak nevében.