Címke: védelmi kiadások (36 cikk)

Költségvetési válság alakult ki Tajvanon a kiadások, főleg a védelmiek körül. Az ellenzéki többségű parlament a héten olyan költségvetést fogadott el, amelyben több kiadást csökkentettek a tavalyi összegekhez képest. Cso Zsung-taj kormányfő csütörtökön élesen bírálta ezt, „öngyilkosságnak” nevezte.

Európának fel kell ébrednie és több pénzt kell fordítania a védelemre az Egyesült Államoktól való függőség csökkentése érdekében – hangsúlyozta Emmanuel Macron francia elnök a francia hadsereg digitális és kibertámogatási parancsnokságán mondott beszédében.

A német kancellár egy bielefeldi választási kampányrendezvényen elhatárolódott a megválasztott amerikai elnök azon felvetésétől, hogy a NATO-tagországok védelmi kiadásait a GDP 5 százalékára kellene emelni.

Elutasította a német parlamenti pártok többsége a megválasztott amerikai elnök, Donald Trump követelését, hogy a tagállamok az eddigi két százalék helyett a a bruttó hazai termék (GDP) öt százalékára növeljék védelmi kiadásaikat.

Csehország 2024-ben teljesítette a GDP legalább két százalékának védelmi kiadások fordítására vonatkozó kötelezettségét – tájékoztatott a cseh védelmi minisztérium. Erre a célra a tavalyi évben összesen 177 milliárd cseh koronát, azaz körülbelül 7 milliárd eurót különítettek el. Petr Fiala miniszterelnök a védelmi kiadások növekedését szükségesnek és helyesnek tartja, és nyitott a további emelésről szóló vitára is.

Csehország tisztában van azzal, hogy a NATO-tagság nemcsak előnyökkel, hanem kötelezettségekkel is jár – írta Petr Pavel cseh államfő egy Donald Trumpnak küldött levélben, melyben azt is hangsúlyozta, hogy a GDP két százaléka, amelyet Csehország idén védelemre fordít, szerinte csupán a kezdet, és nem a végső szám. Csehország 14 darab Leopard 2A4 harckocsit vásárol Németországtól közel négy milliárd korona, azaz mintegy 158 millió euró értékben.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársa azt mondta az InfoRádióban, hogy az Egyesült Államok támogatása nélkül nagyon kellemetlen helyzetbe kerülnének az európai államok egy elképzelt, oroszok elleni fegyveres konfliktusban.

A NATO 32 tagországa közül már több mint húsz legalább a GDP-je két százalékát fordítja védelmi kiadásokra, Lengyelország pedig 2025-ben a bruttó hazai termék öt százalékát költi majd ilyen célokra.

London példával is elöl jár, a maga részéről meg is teszi ezt az emelést mint NATO-szövetséges.

A NATO-tagországokban lakók jelentős többsége elkötelezetten támogatja hazájának tagságát a szervezetben, és egyetértenek a védelmi kiadások növelésével - derült ki az észak-atlanti szövetség által a jövő heti washingtoni NATO-csúcstalálkozó előtt elvégeztetett felmérésből.

A brit hadsereg jelenlegi kapacitásait egy éven át mérte fel a parlament védelmi bizottság, és a jelentés lesújtó megállapításokat tartalmaz.

Dánia további 40,5 milliárd dán koronát (2147 milliárd forint) szán védelmi kiadásokra a következő öt évben – közölte a dán kormány szerdán, miután bemutatta hadereje megerősítésének terveit.

A GDP 3 százalékára emelné a NATO-tagállamok védelmi kiadásait Andrzej Duda. Hivatalosan is javasolni fogja az ötletet az amerikai elnöknek.

Két éve indította meg Oroszország az ukrajnai inváziót. Közben Izrael is megkezdte a Gázai övezetben a Hamász ellen meghirdetett háborúját. Az eredmény: pörög az európai védelmi ipar.

A volt vezérkari főnök azt mondta az InfoRádióban, hogy a szövetség halálát jelentené, ha a korábbi amerikai elnök szándékai megvalósulnának. Hozzátette: Donald Trump kijelentéseivel megkérdőjelezte a NATO alapjait, miközben az Egyesült Államoknak nagy szüksége van európai szövetségeseinek támogatására ahhoz, hogy megtarthassa globális hatalmi státuszát.

A rekordszint közelében vannak a világ legnagyobb védelmi vállalatainak megrendelései a növekvő geopolitikai feszültségek, köztük az ukrajnai konfliktus miatt. A kormányok folyamatosan költenek fegyverekre, ezért a helyzet felkeltette a befektetők érdeklődését.

A részleteket a kedd esti közlönybeli kormányhatározatban ismertették.

Robert Fico, a szeptemberi szlovákiai választások után ismét kormányzásra készülő ellenzéki Smer párt elnöke szerint Ukrajna NATO-csatlakozása fokozná a nemzetközi feszültséget, és bírálta a védelmi kiadások tervezett növelését. Ezzel ellentétben a Szlovákiát irányító szakértői kormány védelmi minisztere azt mondja, hogy nemzeti érdek a védelmi kiadásokra fordítani a GDP legalább 2 százalékát.

A bizonyos 2 százalékos határt még túl is teljesíti idén az ország. 2024 lett volna a határidő. Szijjártó Péter szerint Kína béketerve megfelelő kiindulópont lenne egy béketárgyaláshoz az ukrajnai háború ügyében.

A következő hónapokban a védelmi kiadások mértékéről tárgyal a NATO tagállamaival Jens Stoltenberg NATO-főtitkára. A várható javaslatokról és az Ukrajnával határos tagállamok álláspontjáról a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos munkatársát kérdeztük.