Infostart.hu
eur:
365.94
usd:
327.93
bux:
145257.34
2026. november 1. vasárnap Marianna
An artillery cannon from world war II.
Nyitókép: Vladimir Kokorin/Getty Images

Hadikiadások - A britek szerint már nem elég a 2 százalék, 2,5 kell

London példával is elöl jár, a maga részéről meg is teszi ezt az emelést mint NATO-szövetséges.

Nagy-Britannia a lehető legrövidebb időn belül hazai össztermékének (GDP) 2,5 százalékára emeli védelmi kiadásait, és arra ösztönzi a többi NATO-tagországot is, hogy ezt a védelmi ráfordítást jelöljék ki új célként - írta kedden megjelent közös cikkében David Lammy brit külügyminiszter és John Healey védelmi miniszter.

A múlt heti parlamenti választások után megalakult új munkáspárti kormány két tagja a The Daily Telegraph című konzervatív brit napilapban közölt írásában azzal érvel, hogy az észak-atlanti szövetség globális kiterjedésű és növekvő, hagyományos és hibrid formákat öltő fenyegetésekkel kénytelen szembenézni.

Lammy és Healey leszögezi, hogy a Labour-kormány a "NATO mindenekelőtt!" jelszóval hirdeti meg védelmi stratégiáját, és Európa biztonsága lesz külügyi és védelmi politikájának elsődleges fontosságú eleme.

A két miniszter hangsúlyozza azt is, hogy a munkáspárti kormány "abszolút mértékben" elkötelezett az önálló brit nukleáris elrettentő kapacitás fenntartása mellett.

A cikk szerint a brit kormány stratégiai védelmi felülvizsgálatot indít annak érdekében, hogy a brit fegyveres erők harcképes állapotba kerüljenek bármilyen ellenféllel szemben. David Lammy és John Healey szerint az első számú ellenfél Oroszország.

Úgy fogalmaznak: az eddigieknél is nagyobb segítséget kell nyújtani az ukrán népnek, amely "a fasizmus Vlagyimir Putyin orosz elnök által megteremtett új formája ellenében védelmezi szabadságát".

A munkáspárti brit kormány mindemellett új alapokra kívánja helyezni az Európai Unióhoz fűződő kapcsolatait, és a szorosabb együttműködés alátámasztására nagyratörő, széles körű kétoldalú biztonsági megállapodást kíván kötni az EU-val. Ez London és az unió között új, geopolitikai léptékű partneri viszonyt hozna létre, amely kiegészítené a szélesebb NATO-szövetséget - áll a brit külügyminiszter és a védelmi miniszter közös cikkében.

Címlapról ajánljuk
Ügynökakták: „számos kérés jött, mit ne hozzunk nyilvánosságra” – szerdán jön az áttörés, íme a részletek

Ügynökakták: „számos kérés jött, mit ne hozzunk nyilvánosságra” – szerdán jön az áttörés, íme a részletek

A törvény nem engedi meg hogy szelektáljanak, szerdán minden kikerül a netre – de nem kell mindent elhinni egy diktatúra állambiztonsági szerveinek, az ügynökaktákat körültekintően kell értelmezni – mondta Cseh Gergő Bendegúz, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának (ÁBTL) főigazgatója annak apropóján, hogy november 4-étől nyilvános lesz több tízezer egykori ügynök neve.
Pattanásig feszült a helyzet Lengyelországban, erőszakos hatalomátvételről beszél az államfő, rendőrök őrzik a bíróságot

Pattanásig feszült a helyzet Lengyelországban, erőszakos hatalomátvételről beszél az államfő, rendőrök őrzik a bíróságot

Újabb fordulatot vett a lengyel alkotmánybíróság körüli konfliktus, miután pénteken felfüggesztették Bogdan Święczkowski elnököt és Bartłomiej Sochański alelnököt, a testület irányítását pedig Anna Korwin-Piotrowska bíró vette át. Karol Nawrocki államfő az alkotmányos szerv erőszakos átvételéről beszél, Donald Tusk miniszterelnök szerint viszont a jogállamiság helyreállítása zajlik. Święczkowski vasárnap a rendőrök által őrzött épületnél bebocsátást követelt, és kijelentette, hogy továbbra is ő a bíróság elnöke. A lépés a jogászokat is megosztja, hiszen négy korábbi alkotmánybírósági elnök támogatja, a Helsinki Emberi Jogi Alapítvány pedig veszélyes precedenstől tart. A 2015-re visszanyúló vitában a következő fontos fejlemény kedden várható, amikor az alkotmánybírák teljes ülése és a Legfelsőbb Bíróság bírái is összeülnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×