Címke: vásárlóerő (18 cikk)

A magyarok bankkártyás fizetéseinek jelentős részét a külföldi tranzakciók teszik ki, ezen belül is az online szektor a legnépszerűbb. A turizmus újraéledésével viszont a fizikai vásárlások is fellendültek. Növekedett a környező országokba irányuló bevásárlóturizmus is, ahol kedvezőbb árakon lehet vásárolni.

A friss felmérés szerint a magyarok óvatosan vásárolnak, viszont egyre több adósságot halmoznak fel.

Növekszik az élelmiszerek terén a szakadék – mondják a gyártók. A vevők vagy a nagyon olcsó, vagy a prémiumkategóriás termékeket keresik, ami középen van, azt nehezebb eladni.

Románia fejlettségi mutatója már magasabb, mint Magyarországé, Horvátország pedig utolért hazánkat – derül ki az Eurostat gyorsbecsléséből, amelyben az egy főre jutó, vásárlóerő-paritáson számolt GDP-adatokat közli. Hazánk az uniós átlag 76 százalékán áll, a horvát holtversennyel még Szlovákia, Lettország és Bulgária van mögöttünk a régiós fejlettségi rangsorban.

Már csak Bulgáriát előzzük a vásárlóerő-paritáson alapuló fogyasztási adatot tekintve.

Magyarország a harmincadik abban a 42 országból álló rangsorban, amely azt hasonlítja össze, hogy az egyes országok között mekkora az egy főre jutó vásárlóerő. Az átlagos adat 16 ezer 344 euró. Egy német vagy egy osztrák állampolgár évente 25 ezer euróval, egy magyar közel 8750 euróval rendelkezik.

Magyarországon az egy főre jutó átlagos vásárlóerő közel 15 százalékos növekedéssel 8751 euróra emelkedett, ami az európai átlag közel 54 százalékának felel meg. Ezzel idén is a 30. helyen állunk az európai összehasonlításban.

Nálunk volt arányaiban a legnagyobb az ingatlanok drágulása, de négyzetméterárban már a sereghajtók közé tartozunk.

Nominálisan 7 százalékkal nőtt egy év alatt a vásárlóerő.

Magyarországon az egy főre jutó átlagos vásárlóerő 7643 euró, ami az európai átlag 51 százalékának felel meg. Ezzel idén is a 30. helyen áll az ország az európai 42 országot tartalmazó listában.

Az Eurostat Magyarország 2019. évi becsült fejlettségét több mint egy százalékpontnyival csökkentette, de a változást nem a gazdasági teljesítmény utólagos korrekciója, hanem a vásárlóerő-paritás újraszámolása okozta – derül ki Oberfrank Balázsnak, a Magyar Nemzeti Bank munkatársának vendégcikkéből.

Az elmúlt nyolc évben folyamatosan emelkedett a magyar átlagkereset, így a bruttó bér terén felzárkóztunk a régió országaihoz. További adócsökkentés kéne.

Intenzív bérfelzárkózás zajlott az elmúlt években, miután a szociális partnerek és a kormány 2016-ban megkötött megállapodásának eredményeként csaknem 40 százalékkal emelkedtek a reálkeresetek Magyarországon - írta a Világgazdaság keddi számában a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataira hivatkozva.

2020-ban egy átlagos európai polgárnak 773 euróval kevesebb, azaz 13 894 euró áll rendelkezésére elkölthető jövedelemként. A vizsgálatban résztvevő 42 ország között azonban jelentős eltérések vannak a nettó jövedelem tekintetében: a legmagasabb átlagos vásárlóerővel Liechtenstein, Svájc és Luxemburg büszkélkedhet, míg a vásárlóerő a legalacsonyabb Moldovában, Koszovóban és Ukrajnában – állapította meg a GfK legfrissebb, „GfK Vásárlóerő Európában 2020” című tanulmányában.

Óriási a különbség az Európai Unió leggazdagabb és legszegényebb országa, Luxemburg és Bulgária között - derült ki az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) jelentéséből.

Magyarországon idén 6654 euróra nőtt, vagyis tavalyhoz képest több mint 7 százalékkal bővült az egy főre jutó vásárlóerő, míg az európai növekedési átlag 2,5 százalék - derül ki a GfK kedden közölt éves felméréséből.

Kevés pénzt kapnak a magyarok az elvégzett munkájukért.

A napokban jelentek meg az európai uniós országok tavalyi egy főre jutó GDP-adatai, amiből képet nyerhetünk arról, hogy a magyar fejlettség az uniós átlag 68%-án áll. De vajon milyen különbségek vannak az országon belül?