INFORÁDIÓ
2021. június 12. szombat
Villő

gdp

vásárlóerő

mnb

eurostat

Wooden blocks with the word GDP and up and down arrows. An unstable economy in the country. Financial measure of the market value of all the final goods and services produced in a specific period.

Módosították az egy főre jutó magyar GDP-t – itt a magyarázata

Vendégszerző

Az Eurostat Magyarország 2019. évi becsült fejlettségét több mint egy százalékpontnyival csökkentette, de a változást nem a gazdasági teljesítmény utólagos korrekciója, hanem a vásárlóerő-paritás újraszámolása okozta – derül ki Oberfrank Balázsnak, a Magyar Nemzeti Bank munkatársának vendégcikkéből.

Az egy főre jutó GDP a gazdasági fejlettséget vizsgáló elemzők leggyakrabban használt mérőszáma. A mutatót vásárlóerő-paritáson kell kifejeznünk, hogy a valóságot jól tükröző képet kapjunk az országok fejlettségi szintjéről. Ugyanakkor érdemes körültekintőnek lenni, hiszen a vásárlóerő-paritáson kifejezett mérőszám igen összetett, becsléseket is alkalmazó és rendszeresen felülvizsgált mutató. Az Eurostat Magyarország 2019. évi becsült fejlettségét az EU átlagának 74,2 százalékról 73,1 százalékra módosította.

A gazdasági fejlettség legnépszerűbb mérőszáma az egy főre jutó GDP. Előállítása során a gazdasági teljesítmény és jólét általánosan elfogadott mutatóját, a GDP-t az adott ország népességszámára vetítik. Magyarországon a GDP teljes értéke folyó áron 47 524 milliárd forint volt 2019-ben, amelyet a 9,8 millió fős népességre vetítve 4 millió 864 ezer forint adódik egy főre. Önmagában azonban ez nem jelent sokat, ezért a gazdasági fejlettséget jellemzően egy másik országhoz, országcsoporthoz viszonyítva vizsgálják az elemzők, ehhez pedig szükséges, hogy a különböző fizetőeszközzel rendelkező gazdaságok adatai közös valutában legyenek kifejezve. Az Európai Unióval való összevetéshez kézenfekvő euróra átváltani az összegeket: ez alapján az egy főre jutó GDP 14 950 euró volt hazánkban.

A közös deviza használata mellett korrigálni kell a különböző árszintekre is. A közös fizetőeszközben (euró) való kifejezés még önmagában nem biztosítja a korrekt összehasonlíthatóságot. A fejlett nyugat-európai országokban átlagosan magasabb az árszínvonal, mint itthon (és más közép-kelet-európai országokban), ami magával vonja, hogy ugyanabból az euróban kifejezett összegből több terméket és szolgáltatást lehet megvásárolni hazánkban, mint Nyugat-Európában. Magyarországon tehát 1 euró vásárlóereje valójában nagyobb, mint amit a hivatalos nominális árfolyam indokol. Az Eurostat a célból vezette be a vásárlóerő-paritás számítását, hogy kiküszöbölje ezt a torzítást. A vásárlóerő-paritás lényegében egy olyan mesterséges árfolyam, ami figyelembe veszi az országok közötti eltérő árszinteket is. A hazai egy főre jutó GDP 2019-ben 22 807 PPS (az Eurostat által használt mértékegység a vásárlóerő-paritás kifejezésére) volt.

Magyarországon a vásárlóerő-paritáson számolt egy főre jutó GDP dinamikusan növekedett az elmúlt években. Ennek köszönhetően hazánk 2018-ban visszaelőzte Lengyelországot és Szlovákiát a fejlettségi rangsorban, összességében pedig az EU 20. legfejlettebb tagállama volt 2019-ben.
Hasonlóan a legtöbb statisztikai mutatóhoz, az egy főre jutó GDP értékeiben is lehetnek utólagos revíziók. Kézenfekvő módon ez fakadhat a GDP vagy a népességszám visszamenőleges módosításaiból, ugyanakkor a vásárlóerő-paritás számításának változása is okozhat revíziót.

Az Eurostat 2021 folyamán is felülvizsgálta az egy főre jutó GDP adatbázisát. A revízió elsősorban az elmúlt három év adatait érintette, és döntően a vásárlóerő-paritás újrabecslése okozta. Ez azt jelenti, hogy a folyóáras, euróban számított értékek nem módosultak, ugyanakkor az EU tagállamainak vásárlóerő-paritáson számított fejlettsége mégis változott (Málta, Finnország, Svédország és Belgium esetében volt a GDP-t érintő revízió is. Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatal 2021 áprilisában vizsgálta felül a 2018-2020 közötti GDP-adatokat, ám a revízió fejlettségi szintre gyakorolt hatása kerekítési hibán belül maradt.) A fentiek következtében hazánk 2019. évi (vásárlóerő-paritáson számolt) egy főre jutó GDP-je 23 110 euróról 22 807 euróra csökkent, amelynek köszönhetően az EU-átlaghoz viszonyított fejlettségünk is 1,1 százalékponttal, 73,1 százalékra esett vissza.

A revízió az európai országokat eltérő mértékben érintette. A vásárlóerő-paritás újrabecslése Olaszország (+1,5 százalékpont) és Málta (+1,4 százalékpont) fejlettségét emelte a legnagyobb mértékben, míg Szlovákia (-3,2 százalékpont) és Írország (-2,4 százalékpont) esetén mérsékelte a leginkább (2. ábra). A hazai revízió mértéke jelentős volt az EU-27 országok körében, de a relatív pozíciónk összességében nem változott. A régió országaiban a revízió következtében a fejlettség jellemzően lefelé módosult, 2019-ben egyedül Romániában emelkedett enyhén a felülvizsgálat hatására (0,1 százalékponttal). A revízió mértéke Szlovákiában volt a legjelentősebb, ahol az elmúlt három évben számottevően lefelé módosult a fejlettség.

A gazdasági fejlettség vizsgálatakor érdemes figyelembe venni a vásárlóerő-paritást övező módszertani sajátosságokat is. A legutóbbi revízió kapcsán is látható, hogy a vásárlóerő-paritás megváltozása önmagában is képes befolyásolni a fejlettségi szinteket, ráadásul a revíziókból eredő hatások országonként eltérőek lehetnek. Az Eurostat vásárlóerő-paritás számolásánál alkalmazott elméleti módszertana ugyan ismert, azonban a revíziókat befolyásoló tényezők és azok hatásai sajnos nem. Érdemes megjegyezni, hogy a vásárlóerő-paritás mérése módszertanilag összetett feladat, hiszen országonként eltérő az árstatisztikák minősége és az árfelmérések gyakorlata.

A vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó GDP időbeli változásának értelmezése módszertani nehézségekbe ütközik. A vásárlóerő-paritás az Eurostat módszertana szerint egy úgynevezett térbeli deflátor (spatial deflator), ebből kifolyólag elsősorban keresztmetszeti elemzésre alkalmas. A számítások alapjául szolgáló termékkosarak tehát nem időben (mint a GDP-deflátor esetén), hanem térben vannak összehangolva. Mindezek hatására egy ország vagy országcsoport vásárlóerő-paritáson kifejezett GDP-jének időbeli változása torzított eredményeket mutat. A relatív fejlettség időbeli változásának elemzésekor – és az adatok értelmezésekor – a vásárlóerő-paritás módszertani sajátosságaiból fakadóan nagy fokú óvatosság indokolt.

Nyitókép: Andrii Yalanskyi/Getty Images
A címlapról ajánljuk

×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018