Címke: tudomány (682 cikk)

Világszenzáció lehet, hogy nemcsak alvó, hanem mozgó, éber kísérleti állatok agyát is nagy sebességgel lehet vizsgálni egy új módszerrel, amelyet magyar kutatók fejlesztettek ki. „Az lesz majd egy nagy áttörés, ha ezt a technikát be tudjuk vezetni az orvosi alkalmazásokban is. Azon dolgozunk most, hogy mielőbb eljussunk odáig, hogy humán orvosi vizsgálatokat tudjunk végezni diagnosztikai vagy terápiás céllal” - mondta az InfoRádió "Szigma - A holnap világa" című magazinműsorában Rózsa Balázs agykutató.

A vulkánkitörések és a csillagászati okok a kanyarban sincsenek az emberi károkhoz képest, ráadásul lassan kifutunk az időből.

A laboratóriumokban kifejlesztett parfüm gyakorlatilag szagtalan, ám amint a viselője saját feromonjaival keveredik, egyedi illatot alkotnak – számolt be a The Independent.

A Yale Egyetem Erdészeti és Környezettudományi Karának irányításával zajlott az a globális vizsgálat, amely azt kutatta, hogy a felmelegedés mekkora mennyiségű szenet old ki a talajból, és ez a légkörbe jutva mennyire gyorsítja fel a klímaváltozást. Az eredményekből kiderül, hogy a tüzelőanyagok miatt a légkörbe jutó szénhez még 12-17 százaléknyi adódik hozzá a talajból – mondta az InfoRádiónak Kröel-Dulay György, az MTA Ökológiai Kutatóközpontjának munkatársa.

Egy Afrikában talált Marsról származó meteorit alapján bizonyították kutatók, hogy vulkanikus folyamatok voltak a vörös bolygón legalább két milliárd évvel ezelőtt - számolt be a holnapján a The Times of India.

Az esőerdők világát bemutató fotókból nyílik kiállítás pénteken "Zöld Éden" címmel a Magyar Természettudományi Múzeumban. A fotós, Fodor Ferenc negyed évszázada járja a köderdőket és fotózza különleges lakóit.

Minden gerinces - beleértve a halakat, a hüllőket és az embert is - őse egy nagy száj volt, amelynek nem volt végbélnyílása - derül ki a New Scientist legújabb kutatásából.

Egy új kutatás megállapította, hogy a középkorban az úgynevezett kis jégkorszak hűvösebb, csapadékosabb időjárása meghatározó hatással volt az Alföld településszerkezetére. Ez a felismerés akár a jelenlegi, 21. századi migrációs folyamatok kutatása szempontjából is hasznos – mondta az InfoRádió Szigma – a holnap világa című tudományos magazinműsorában Pinke Zsolt, a Szent István Egyetem Természetvédelmi és Tájökológiai Tanszékének vezető kutatója.

A sasleltárt a Madártani és Természetvédelmi Egyesület a nemzeti parkokkal és a civil szervezetekkel együtt rendezi meg három napon át minden év januárjának második hetében. Orbán Zoltán, az egyesület társadalmi kapcsolatokért felelős igazgatója elmondta: a madárfajok felismeréséhez évtizedes tapasztalatra van szükség.

A Kárpát-medencében őshonos 900 növényfaj mintáit őrzik a Pannon Magbank különböző intézményeiben. Magyar kutatók az elmúlt években a visszatelepítést is vizsgálták, hogy kiderüljön, mennyire hasznosíthatóak az így megőrzött magok – mondta az InfoRádió Szigma a holnap világa tudományos magazinműsorában Török Katalin, az MTA Ökológiai Kutatóközpontjának tudományos főmunkatársa.

A Magyar Tudományos Akadémia több nagy programot is elindított 2016-ban, amelyek az idén és a következő években is folytatódnak. A programok között szerepel tantárgypedagógiai kutatás, az ország vízgazdálkodását modernizáló Kvassay-terv tudományos alapjainak megteremtése, vagy éppen a most elkészült Humán Tudományok Kutatóháza - ezekről is beszélt Lovász László, az MTA elnöke az InfoRádió Szigma – A holnap világa című magazinműsorában.

Japán kutatók sikerrel másolták le az ujjlenyomatot egy digitális fotóról, amelyen egy ember feltartott mutató és középső ujjával V betűt, a béke jelét mutatja.

Afrika középső régiójában töltik a telet a fehér gólyák a jeladó készülék szerint. A Magyar Madártani Egyesület szóvivője elmondta: vannak olyan madarak, amelyek Magyarországon maradnak, de a legtöbb gólya akár 20 ezer kilométert repül egy fél év alatt.

Génbankkal, állami tenyésztő programmal védjük a magyar kutyafajtákat, ám ha ezeket a munkakutyákat nem foglalkoztatják, akkor öt generáció alatt megváltozhatnak a tulajdonságaik, és idővel küllemük is.

Több mint hárommillió ember hal meg minden évben a légszennyezés következtében. Ám néhány high-tech megoldás hamarosan érdemben segíthet, hogy könnyebben lélegezhessünk – számol be a BBC. Ilyen eszköz lehet Peking hatalmas szabadtéri légtisztítója vagy Mexikóváros speciális anyaggal beburkolt kórháza.

Civilizációs betegségeink - a magas vérnyomás, az elhízás, a cukorbetegség, az érelmeszesedés vagy a stressz – gyulladt állapotban, valósággal állandó készültségben tartják a szervezetet. Ez a készültség azonban hosszú távon többet árt, mint használ, és az eredménye sokszor az, hogy nagy baj történik az agyban. Ezen a kutatási témán dolgozik a friss ERC Consolidator Grant ösztöndíj nyertese, Dénes Ádám, aki a Szigma - a holnap világa című magazinműsorunkban beszélt a részletekről.

Nem várható, hogy jelentősen csökkenne a kártevők száma a mostani hideg időszaknak köszönhetően. A néhány napig tartó extrém hideg ugyanis sokkal kevésbé ártalmas a rovaroknak, mint a hosszú nyári szárazság – mondta az InfoRádiónak Merkl Ottó, a Magyar Természettudományi Múzeum bogárgyűjteményének vezetője.

Országszerte számos helyszínen, a Tisza-tavon, a Velencei-tavon, Nyíregyházán és Budapesten is kellett hattyúkat menteni. A hétvégén fényképsorozaton örökítették meg, ahogy a Hortobágyi Madárkórház egy önkéntese kiszabadít a jég fogságából egy hattyút. A madár nagyon legyengült. Miután kiszabadították, azonnal kapott antibiotikumot, illetve cukros infúziót, és elkezdték a visszamelegítését. De sajnos nincs sajnos jó állapotban a hattyú - mondta a Hortobágyi Madárkórház igazgatóhelyettese.

Létezik a fizikában olyan, hogy véletlen? Vannak multiverzumok, párhuzamos világok? Lehetséges az időutazás? Néhány olyan kérdés, amire a fizikafilozófusok próbálnak választ találni. Arról, hogy mennyire sikerül ez, Hörcher Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Központ Filozófiai Intézetének igazgatója és Gyenis Balázs, ugyanezen intézmény kutatója számolt be az InfoRádió Szigma - A holnap világa című tudományos magazinjában.

Egy szivárványos fejű kígyó, egy sárkányszerű gyík és egy, a Star Trek klingonjaira emlékeztető szalamandra is szerepel a Mekong vidékén tavaly felfedezett fajok között, amelyeket már most a kihalás fenyeget - mondta a WWF Magyarország erdővédelmi programvezetője az InfoRádióban.