Címke: tudomány (709 cikk)

Amerikai kutatások azt vizsgálják, hogy biológiailag lebomló nanorészecskék segítségével hogyan lehet átprogramozni az immunsejteket – más néven a T-limfocitákat –, hogy azok felismerjék és elpusztítsák a rákos sejteket. A nanotechnológiás immunterápia egyszer forradalmasíthatja a jelenleg használatos rákkezelési módokat is, ehhez azonban még nagyon sok kísérletre van szükség – mondta az InfoRádiónak Vértessy Beáta biokémikus, az MTA Enzimológiai Intézetének kutatója, a BME egyetemi tanára.

A honfoglaló magyarokról a korábbi leírások alapján úgy tudtuk, hogy apró termetű, zömök, külsejüket tekintve ázsiai jellegzetességeket hordozó emberek lehettek. A legfrissebb vizsgálatok kiderítették, hogy nem sokban tértek el az itt lakó egyéb népcsoportoktól, amelyekkel ráadásul gyorsan keveredni kezdtek. A Magyar Tudományos Akadémia régészeti intézetében létrehozott genetikai kutatólaboratóriumban a kőkortól egészen a késő bronzkorig terjedően vizsgálják a Kárpát-medencében fellelt emberi maradványokat – mondta az InfoRádió Szigma – a holnap világa című tudományos magazinműsorában Mende Balázs, a kutatás vezetője.

Az Amerikai Űrügynökség, a NASA Mars-utazásban gondolkodik, az Európai Űrügynökség a Holdat vizsgálná, de jelenleg az emberes űrutazásokhoz legközelebb a Virgin Galactic áll, ami űrugrásokat kínál majd az űrturistái számára – sorolta a törekvéseket és terveket az InfoRádiónak Bacsárdi László, a Magyar Asztronautikai Társaság főtitkára.

Nem ismerjük, tehát félünk tőle. Pedig az sem biztos, hogy egyhamar tényleg megvalósul a mostanában sokat emlegetett mesterséges intelligencia. „Nagyon másra akarja az ember megtanítani a gépet, és nagyon más, ahogy az ember gondolkodik. Úgy érzem, hogy egy kicsit mindig másképpen lesz a gép intelligens, és másképpen az ember” - mondta az InfoRádió Szigma – a holnap világa című tudományos magazinban Benczúr András, az MTA SZTAKI Informatikai Kutató Laboratórium laborvezetője.

Tavasszal különösen viselkedhetnek a madarak, a hímek területüket féltve mániákusan támadhatnak a saját tükörképükre, amely akár az állat pusztulását is okozhatja. Ilyen helyzetben érdemes néhány napra letakarni a tükröződő felületet – tanácsolta Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője.

A legutóbbi jégkorszak, az úgynevezett Würm-glaciális után, a Duna szivárgó vizével kerülhettek az eldugott barlangrendszerbe.

14 Nobel-díjas kéri a CEU-törvény visszavonását.

Tizenkét új felhőfajtát - köztük a ritka hullámfelhőszerű zord felhőt - ismert el először hivatalos rendszerezésében a Nemzetközi Felhőatlasz, amely a 19. század óta a felhők azonosításának első számű kézikönyve - adta hírül a BBC News.

Pusztulnak a méhek, Békés megyében például az állomány 20 százalékát elvitte a betegség – tájékoztatta az InfoRádiót a megyei méhész egyesület elnöke. Haász Ferenc szerint most az időjáráson múlik, hogy lesz-e elég méz idén.

Olajipari, az olajkutatásról szóló versenyben lettek legjobbak az ELTE diákjai, és egész Európát képviselhetik majd egy különleges amerikai versenyen.

Talán furcsán hangzik, de egy ősi memorizáló módszer hosszan tartó változásokat okoz az agy működésében.

„A mobil egy olyan eszköz, amivel fenntarthatóak a fontos kötődési kapcsolataink, ugyanakkor a mobil maga is a kötődés tárgyává válik. Hasonló szerepet tölt be, mint amikor egy kisgyereknek hiányzik az anyukája, és egy plüssmackót vagy egy takarót tart magánál, mert az megnyugtatja őt. A mobilnak ehhez hasonló szerepe lehet: helyettesíti a kapcsolatainkat és ezáltal megnyugtat minket – mondta Konok Veronika, az Etológia Tanszék tudományos munkatársa, egy új kutatás vezetője.

Az InfoRádió által megkérdezett nyelvész szerint bár nincs reprezentatív felmérés erről, de a pedagógusi tapasztalatok megerősítik, hogy szűkül a fiatalok szókincse. Balázs Géza elmondta: nem arról van szó, hogy ne tudna fogalmazni az ifjúság, hanem hogy ezt tartalmilag kevésbé választékosan teszi.

Olyan hatékony szivacsot fejlesztettek ki, amely megoldást jelenthet a tankerek által okozott vagy máshogy bekövetkező olajszennyezésekre.

A Föld utolsó gyapjas mamutjaiban olyannyira felhalmozódtak a genetikai eredetű betegségek, hogy ez is nagyban hozzájárulhatott a faj kipusztulásához - derül ki a Kaliforniai Egyetem kutatásából.

Magyarországra látogatott Johann-Dietrich Wörner, az Európai Űrügynökség (ESA) vezetője. Ez alkalomból mutatta be a Tudományos Ismeretterjesztő Társaság a "Magyar Űrkatalógust".

Az Európában eddig vizsgált állatok közül a tücskök, szöcskék, sáskák vannak a legnagyobb veszélynek kitéve: a Természetvédelmi Világszövetség jelentése szerint az Európában élő úgynevezett egyenesszárnyú rovarfajok egynegyede veszélyeztetett. Ha pedig kevesebb van belőlük, akkor a velük táplálkozó állatoknak is rosszabbak lesznek az életkilátásaik – mondta az InfoRádiónak a kutatásban részt vevő Szövényi Gergely, az ELTE Biológiai Intézetének adjunktusa.

Bár már dolgoznak az Amazonnál és a Google-nél a repülő drónos csomagszállításon, egy újabb komoly támadásra készülnek a robotok – átvennék az uralmat a járdákon – írta a the Economist.

A világ népességének több mint 4 százaléka küzd depresszióval és elsősorban a nőket, a fiatalokat és az időseket fenyegeti a pszichiátriai betegség mindennapokat megbénító hatása - derült ki az Egészségügyi Világszervezet (WHO) jelentéséből.

Olyan idegsejtcsoportot fedeztek fel magyar tudósok a felnőtt agyvelőben, amely az újonnan keletkező agysejtek vándorlását szabályozza. „Az a megfigyelésünk, hogy ezeket a sejteket sérüléssel aktiválni tudjuk, arra utal, hogy talán megvan a lehetőség arra, hogy egy távolabbi lépésként tudatosan befolyásolni, aktiválni tudjuk őket, és ezáltal az újonnan született sejteket a helyére juttathassuk” - mondta Alpár Alán, a Semmelweis Egyetem Anatómia- Szövet- és Fejlődéstani Intézetének tudományos igazgatóhelyettese az InfoRádió Szigma - a holnap világa című tudományos magazinműsorban.