INFORÁDIÓ 
2018. november 17. szombat
Gergő, Hortenzia

tudomány

szent korona

mta

Egy magyar kincs, amiről sokan azt hitték, ufó maradványa

Egy magyar kincs, amiről sokan azt hitték, ufó maradványa

Negyven évvel ezelőtt tért vissza az Egyesült Államokból Magyarországra a Szent Korona. Glant Tibor, a Debreceni Egyetem tanára, az MTA Lendület Szent Korona Kutatócsoport tagja könyvet jelentetett meg a Szent Korona elmúlt évtizedeiről.

A Szent Korona ez időbeli kálváriája 1944-45 telén kezdődött, amikor a szovjet csapatok érkeztek és a német csapatok menekültek. Glant Tiboraz InfoRádiónak elmondta, a koronát még Szálasi elől is eldugták egy időre, de amikor kiderült, hogy arra akar felesküdni, elő kellett ásni - szó szerint, mert a koronaőrség pincéjében rejtették el. Onnantól vitte magával a koronát és a koronázási ékszereket Veszprémbe, Velembe, Kőszegre, utána át a határon az akkori Német Birodalom, a mai Ausztria területére, de végül a koronaőrség megadta magát egy amerikai egységnek.

Azt állították, hogy a koronaládát a koronaékszerekkel együtt adják át, de most már tudjuk, hogy a koronaékszerek jelentős részét elásták egy benzineshordóba rejtve Mattsee községben a tó partján. Később azonban az amerikai hadsereg azokat is megszerezte, majd a palástot és a Szent Jobbot is, amit egy salzburgi plébános őrzött meg korábban.

„A Szent Jobbot hazaküldték, a koronázási ékszerek viszont végül amerikai kézen maradtak”

– mondta a kutató. Hozzátette, hogy Amerikában a koronázási ékszerek más magyar műkincsekkel együtt egy muzeológusokból, múzeumi kurátorokból toborzott katonai egységhez kerültek, ennek köszönhetően a kincsek állapotát meg tudták óvni. Ők őrizték a kincseket Wiesbadenben, majd Münchenben, majd amikor kiderült, hogy nem egy Németország lesz, hanem kettő, akkor elvitték a Német Nemzeti Bank páncéltermébe. Ezután egy amerikai pénzügyi lerakatban, a katonai parancsnokság mellett őrizték.

Korona? Ufó?

Glant Tibor elmondta, sokan nem tudták, hogy mit őriznek, de voltak olyanok is, akik igen. A koronaőrző ládára egyébként az volt ráírva, hogy „sugárveszély” – ebből született az a legenda, hogy az amerikai katonák egy ufó maradványait szállítják.

Egy magyar kincs, amiről sokan azt hitték, ufó maradványa

1953 március végétől évtizedeken át a Kentucky állambeli Fort Knox egyik páncéltermében őrizték, ahol az Egyesült Államok jelentős aranykészlete is volt. Erről azonban a magyar külügy csak 1970-ben szerzett tudomást. "Fort Knoxban van az amerikai külügynek is néhány raktárhelyisége, ott őrizték a Szent Koronát még külön lepecsételve. Ebből pontosan tudjuk, hogy 17-szer nyitották fel a szobát, ahol a Szent Koronát tartották - ez nagyjából másfél-két évente egy ellenőrzést jelent. 

Újra itthon a Szent Korona 

A '70-es évek republikánus kormányzataival ellentétben a demokrata Jimmy Carter úgy döntött, hogy visszaadja a magyar kincseket. A kétoldalú kapcsolatok 1969-től kezdtek el javulni, "akkor Henry Kissingerékben is felmerült, hogy a Szent Koronát visszaadják, akár egy Mindszentyt a koronáért-csere formájában. Csináltak egy mellette és ellene szóló érveket felsorakoztató belső tanulmányt, és végül úgy döntöttek, hogy szó se lehet róla" - mondta a szakember.  

Innentől kezdve azonban éves szinten felvetődött valamelyik amerikai újságíró részéről a magyar kincsek visszaadásának ötlete (nyilván akár magyar sugalmazásra), ezeket a Fehér Ház rendre elutasította. Még 1976-ban - amikor Gerald Ford amerikai elnök elvesztette a választást - is volt egy kísérlet arra, hogy visszakerüljenek a kincsek, azonban erre Washington ismét nemet mondott azzal, hogy "oldja meg ezt a következő elnök, ha akarja". Carter is mondhatta volna, hogy nem esedékes a korona visszaadása - ha csak két évig így tett volna, 1979-ben már nem kerülhetett volna haza, mert elmérgesedett a szovjet-amerikai viszony mind az iráni túszdráma, mind az Afganisztán elleni szovjet támadás okán.

Akinél a korona, annál az államhatalom?

Arra a kérdésre, hogy az akkori szocialista vezetésnek miért volt érdeke, hogy hazajöjjön a Szent Korona, Glant Tibor azt mondta: szerinte valamilyen szinten ők is legitimációs tényezőnek tartották Szent István koronájának birtoklásában. "A Szent Korona-tan populáris változata az, hogy »Akinél a korona, annál az államhatalom«, és ezek az emberek a Horthy-korszak Szent Korona-tanával nőttek fel" - mondta a szakértő, hozzátéve, hogy az amerikai nemzetbiztonság, az elnök környezete pedig végig úgy kezelte, hogy ez legitimációs kérdés.

Azt nem tudni, hogy a szovjetek és a szovjet blokk hogyan fogadta a koronaékszerek visszaszállítását. Glant Tibor elmondta: erre ő is nagyon kíváncsi lenne, de a külügyi anyagok egy részét nem látták még, az 1997-98-as titkosítás egyelőre érvényben van.

A Szent Korona végül 1978-ban tért vissza Magyarországra: az első évben mintegy 2 millióan nézték meg a Nemzeti Múzeumban.

Másolatok

A korona hazatérésének 20. évfordulóján, amikor közös ünnepségeket rendeztek Budapesten és Washingtonban, Göncz Árpád köztársasági elnök egy erre az alkalomra készített hiteles koronamásolatot vitt magával, és azt a magyar állam nevében átadta a Carter Elnöki Könyvtár és Múzeumnak. 

Volt még egy másik, ami a Vatikánban volt és amit egy műkincsrabló banda 1965-ben elrabolt - úgy, mint nemrég a Dózse-palota kincsei közül néhányat, mert azt hitték, hogy eredeti. Az biztos, hogy nagy meglepetés volt számukra, amikor kiderült, hogy nem.

Kapcsolódó hang

Negyven évvel ezelőtt tért vissza a Szent Korona
 


A címlapról ajánljuk

Willi Orban meghatódott

Az észtek elleni 2-0-ás győzelmet, a meccset és a Marco Rossival való munkát értékelték a játékosok....
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
 
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018