Juhász Árpád az InfoRádiónak elmondta, az elmúlt években több kontinensről is írt, most pedig dél-amerikai tapasztatlait gyűjtötte össze és jelenteti meg könyv formájában, az Egzotikus Latin-Amerika című kiadványban. 

Az ismert geológus közel 40 éve rendszeresen ellátogat Dél-Amerikába, és már a kontinens összes országát bejárta. Tapasztalatai szerint ezekben az országokban az elmúlt évtizedekben számos változás történt. 

„Geológus lévén döntően a természeti változásokra koncentráltam. Ebben vezető szerepet játszanak a gleccserek, hiszen az Andok hegyláncában – kis túlzással azt lehet mondani – megszámlálhatatlan gleccser van. Ezek hihetetlen módon rövidültek” – mondta Juhász Árpád. Hozzátette, mindegy, hogy a tűzföldhöz közeli régióról, például az Andok Chiléhez vagy Argentínához tartozó területein, vagy az egyenlítőhöz közel, Peruban a Fehér-hegységben járunk:

„törvényszerűen mindegyiknél hatalmas olvadás, rendkívüli tempójú visszahúzódás, rövidülés észlelhető.” 

Juhász elmondta, hogy ezek a tapasztalatai a régi meggyőződését támasztják alá, hogy 

„a Föld legjobb hőmérői a gleccserek”, mert nem az időjárás szeszélyeit tükrözik, hanem a hosszútávú trendeket mutatják. 

Elmesélte, hogy az amazóniai esőerdők bejárása alatt még szomorúbb tapasztalatai lettek: „Az ember megdöbbentő dolgokat lát: egy egyórás repülőút során már nincs őserdő, csak csonkig leirtott területek, és az erdők helyét kijelölő ködös, füstös bevonat az erdő maradványai felett. Hihetetlen lehangoló a látvány, és ez mindenütt megvan.” 

A pusztításban "benne van" a kőolajkutatással kapcsolatos beavatkozások, az egyszerű parasztok földfoglalásai, a felszínközeli bauxitbányászathoz szükséges erdőirtások. "Egy a lényeg: hogy ez a »Föld tüdejének« nevezett terület drámai redukción megy keresztül" - emelte ki Juhász Árpád.

Kolumbusz óta nem látott aranykincsek

Hozzátette azonban, hogy ez az a terület, ahol az ember örülhet annak, hogy újabb és újabb régészeti feltárások vannak. Mexikótól délre magas szintű civilizációk alakultak ki, ahol piramisépítkezésektől kezdve sok olyan jele van a tudománynak és a csillagászati ismereteknek, amik előtt csak kalapot emelhet az ember. Az összekötő kapocs az, hogy ezeken a helyeken már szükség volt az öntözéses gazdálkodásra, szükség volt szervezett társadalomra. E civilizációs központok feltárása sok helyen már 80-90 százalékosnak tekinthető. 

De új dolgok jöttek felszínre a Csendes-óceán partvidékén, főleg Peruban, ahol az 1980-as évektől számos, addig érintetlen agyagpiramis feltárásába kezdtek. Az inka birodalom egy rövid életű nagy birodalom volt, amely alapvetően a korábbi civilizációk területére épült, és azok lakóit dolgoztatták - abból kiindulva, hogy minden paraszt vagy bányász ott tud dolgozni a leghatékonyabban, ahol született és élt. 

"Korábban úgy gondolták, hogy ezeken a vidékeken, az öntözéses civilizációk központjaiként megépített agyagpiramisokban nincsenek olyan értékes régészeti leletek, mint mondjuk az egyiptomi piramisokban. Ehhez képest meglepetés volt, hogy például a Peru északi felén található Lambayeque-ben

olyan hatalmas aranyleleteket találtak egy agyagpiramisban, amelyek Kolumbusz óta a legnagyobbak voltak"

- mesélte Juhász Árpád.

A teljes, a cikknél hosszabb beszélgetés a csatolt audiofájlban hallgatható meg.