Címke: tudomány (709 cikk)

Génbankkal, állami tenyésztő programmal védjük a magyar kutyafajtákat, ám ha ezeket a munkakutyákat nem foglalkoztatják, akkor öt generáció alatt megváltozhatnak a tulajdonságaik, és idővel küllemük is.

Több mint hárommillió ember hal meg minden évben a légszennyezés következtében. Ám néhány high-tech megoldás hamarosan érdemben segíthet, hogy könnyebben lélegezhessünk – számol be a BBC. Ilyen eszköz lehet Peking hatalmas szabadtéri légtisztítója vagy Mexikóváros speciális anyaggal beburkolt kórháza.

Civilizációs betegségeink - a magas vérnyomás, az elhízás, a cukorbetegség, az érelmeszesedés vagy a stressz – gyulladt állapotban, valósággal állandó készültségben tartják a szervezetet. Ez a készültség azonban hosszú távon többet árt, mint használ, és az eredménye sokszor az, hogy nagy baj történik az agyban. Ezen a kutatási témán dolgozik a friss ERC Consolidator Grant ösztöndíj nyertese, Dénes Ádám, aki a Szigma - a holnap világa című magazinműsorunkban beszélt a részletekről.

Nem várható, hogy jelentősen csökkenne a kártevők száma a mostani hideg időszaknak köszönhetően. A néhány napig tartó extrém hideg ugyanis sokkal kevésbé ártalmas a rovaroknak, mint a hosszú nyári szárazság – mondta az InfoRádiónak Merkl Ottó, a Magyar Természettudományi Múzeum bogárgyűjteményének vezetője.

Országszerte számos helyszínen, a Tisza-tavon, a Velencei-tavon, Nyíregyházán és Budapesten is kellett hattyúkat menteni. A hétvégén fényképsorozaton örökítették meg, ahogy a Hortobágyi Madárkórház egy önkéntese kiszabadít a jég fogságából egy hattyút. A madár nagyon legyengült. Miután kiszabadították, azonnal kapott antibiotikumot, illetve cukros infúziót, és elkezdték a visszamelegítését. De sajnos nincs sajnos jó állapotban a hattyú - mondta a Hortobágyi Madárkórház igazgatóhelyettese.

Létezik a fizikában olyan, hogy véletlen? Vannak multiverzumok, párhuzamos világok? Lehetséges az időutazás? Néhány olyan kérdés, amire a fizikafilozófusok próbálnak választ találni. Arról, hogy mennyire sikerül ez, Hörcher Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Központ Filozófiai Intézetének igazgatója és Gyenis Balázs, ugyanezen intézmény kutatója számolt be az InfoRádió Szigma - A holnap világa című tudományos magazinjában.

Egy szivárványos fejű kígyó, egy sárkányszerű gyík és egy, a Star Trek klingonjaira emlékeztető szalamandra is szerepel a Mekong vidékén tavaly felfedezett fajok között, amelyeket már most a kihalás fenyeget - mondta a WWF Magyarország erdővédelmi programvezetője az InfoRádióban.

Hidegháborús kémműholdak adatainak segítségével tárták fel tudósok a Himalája drámai környezeti változásait. A gleccserek zsugorodása megállíthatatlannak tűnik, és tovább növeli a vízhiányt.

Iharkúton és Villányban is hatalmas őshüllő és ősemlős lelőhely feltárásán dolgozik a Magyar Tudományos Akadémia Lendület Dinoszaurusz Kutatócsoportja. Vannak olyan maradványok, amelyekből csak egyetlen darab van az egész világon. Pénzbeli értékük ki sem fejezhető. A Természettudományi Múzeumban van például olyan holotípus, amelyet még a másik szobába is engedéllyel lehet csak átvinni – mondta Ősi Attila paleontológus, a MTA Lendület Dinoszaurusz Kutatócsoportjának vezetője.

Idén is kiosztották a tudományos eredményeket elismerő Gábor Dénes-díjakat. Mások mellett a hálózatkutató, Barabási Albert László is szerepel a díjazottak között. Jamrik Péter, az elismerés alapítója beszélt az InfoRádióban.

A legújabb adatok szerint az északi sarkvidéki jég olvadása sokkal nagyobb mértékű, mint azt előre jelezték. A mostani adatok szerint legalább a duplája a felmelegedés üteme, mint a Föld bármely más részén – mondta az InfoRádió "Szigma - A holnap világa" című tudományos magazinműsorában Bartholy Judit, az ELTE Meteorológiai Tanszékének vezetője.

Vizi E. Szilveszter Széchenyi Nagydíjas agykutató, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke lett Az Év Ismeretterjesztő Tudósa Díj - Kisbolygóval honoris causa című elismerés idei kitüntetettje. A díjat kedden adták át Budapesten, az Uránia Csillagvizsgálóban.

A Szaturnusz északi sarkpontjánál kialakult hatszög alakú hatalmas viharról készített sorozatfelvételeket a mintegy 20 éve a világűrben küldetést teljesítő Cassini űrszonda. A különböző fénytörésben készült fényképek segítik a NASA, illetve az Európai és az Olasz Űrügynökség csillagászait abban, hogy rájöjjenek, hogyan is alakult ki ez az egyedülálló jelenség.

Világszerte vita folyik a homeopátiás szerek használatáról. Az Egyesült Államokban nemrég elfogadtak egy szabályozást, amelynek értelmében a gyógyszerek dobozára csak tudományosan bizonyított tényeket szabad feltüntetni. Mandl József akadémikus, az Egészségügyi Tudományos Tanács elnöke szerint bár a homeopátiás szer nem hat, de nem is árt, és akkor ott van még a placebo-hatás is, vagyis a beteg gyógyszerbe vetett hite.

Nemcsak az újabb és újabb vírusok, de azok mutációi is komoly fejtörést okoznak a tudósoknak, akik arról is vitáznak: mikortól számít új vírusnak egy mutáció? A beazonosításuk a modern technikának köszönhetően napok kérdése, ám az ellenanyag előállításához évek munkájára van szükség - mondta az InfoRádió "Szigma - A holnap világa" című magazinműsorában Harrach Balázs virológus, bioinformatikus.

Ha épületeknél működik, akkor a Dávid-szobor talapzatánál is működhet a rengéssemlegesítő talapzat, amely földrengéskor megvédhetné Michelangelo szobrát attól, hogy összedőljön. Az azonban problémát okozhat, ha egy nagy erejű rengésben maga a szobrot kiállító épület, a Galleria dell` Accademia is rádőlhet a több mint 500 éves szoborra – mondta az InfoRádiónak Bondár István szeizmológus, a Magyar Tudományos Akadémia Geodéziai és Geofizikai Intézetének munkatársa.

A legutóbbi súlyos új-zélandi földrengés hatására közelebb került egymáshoz az ország két nagy szigete.

Visszatért a Földre pénteken két kínai űrhajós a Tienkung-2 kínai űrállomáson töltött 30 nap után, amely eddig a leghosszabb űrmisszió volt a kelet-ázsiai ország történetében.

Mindössze egymilliárd éve nyerhette el "gumikacsa" alakját a 67/P Csurjumov-Geraszimenko-üstökös - erre a következtetésre jutottak a Berni Egyetem tudósai, akik kutatási eredményeiket két, az Astronomy and Astrophysics című szaklapban publikált tanulmányban ismertetik.

Néhány év múlva talán 12 perc alatt meg lehet majd tenni az utat az Egyesült Arab Emírségek fővárosa, Abu-Dzabi és a 150 kilométerre fekvő virágzó városállam, Dubaj között, ha megvalósíthatónak bizonyul a sivatagban Elon Musk amerikai feltaláló és vállalkozó elképzelése a Hyperloopnak nevezett új, csőpostaszerű közlekedési rendszerről.