Címke: psz (137 cikk)

Az oktatási kormányzat szerint hónapról hónapra egyre több a pedagógus a pályán, és második éve rekordokat dönt a jelentkezés a pedagógusképzésre, de Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke az InfoRádióban arról beszélt, hogy a számok megtévesztők, és a béremelés nem hozta el a pályakezdőknél a remélt hatást.

Átlagosan 21,2 százalékkal tervezi emelni a kormány 2025-ben a pedagógusok fizetésére szánt bértömeget. A béremelés a szakképzésben dolgozókat is érinti, közölték a pedagógus-szakszervezetek képviselői, miután a Belügyminisztériumban egyeztettek a köznevelési államtitkárral. A részletekről az InfoRádió Gosztonyi Gábort, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnökét kérdezte.

Nagyon tarka a kép, mi sem tudjuk pontosan eldönteni, hogy mi az igazán jó megoldás az intézmények számára – mondta Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke.

Az oktatásban a katonák vezénylése a Pedagógusok Szakszervezetét már a Pinochet-juntára emlékezteti, és arra hivatkozik hogy már a jegybank szerint is 16 ezres pedagógushiány van. A kormány illetékese az InfoRádióban erre reagálva azt mondta, látják a nehézségeket, de nem most kell nézni a számokat, hanem szeptemberben.

A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint eddig is voltak szabályok arra, hogy mit vihetnek be a diákok az iskolába, de nem voltak végrehajthatók, nem társultak hozzájuk érdemi szankciók, és gyakran a szülők sem bizonyulnak együttműködőnek.

A Pedagógusok Szakszervezete szerint az Oktatási Hivatal nem hozza nyilvánosságra a 2023. májusi digitális kompetenciamérés eredményeit a 4. és 5. osztályosoknál, és a hivatal ezt megerősítette, és az okát is közölte.

Mostanra minden pedagógus megkapta az első megemelt bérét, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke ugyanakkor kifogásolja, hogy a nevelést-oktatást segítő kollégák teljesen kimaradtak a béremelésből. Az InforRádióban arról is beszélt, hogy a diplomás átlagbér emelkedése miatt az idén további két alkalommal lehet szükség a pedagógusok fizetésének kiigazítására.

Sok kérdés vár még tisztázásra a pedagógusok január elsejétől érvényes, átlagosan 32,2 százalékos fizetésemelése körül. A kormány még szerdán is tárgyalta az ügyet, miközben az érdekképviseletek vezetői a köznevelési államtitkárral egyeztettek.

Az érdekképviselet szerint egy magyarórát kényszerből tartó kémiatanáron nem lehet azt számonkérni, hogy a magyar kompetenciamérésen alulteljesítenek a diákok, mivel nem az ő szakjának megfelelő tárgyat tanítja. Totyik Tamás ugyanakkor elfogadhatónak tartaná az intézményvezetői bérdifferenciálás egy másik formáját.

A munkáltatók az alacsony szintű teljesítményt nyújtó pedagógusok illetményét a rendeleti sávhatár alatt, de még a törvényi sávhatáron belül állapíthatják meg.

A Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke szerint szankcionálással nem lehet felszámolni az iskolai szegregációt. Gosztonyi Gábor úgy véli, hogy az Országgyűlés által szerdán elfogadott törvénnyel csak az oktatásból való újabb forráselvonás a cél.

A Kúria döntése szerint egyértelműek a Pedagógusok Szakszervezetének kérdései, így népszavazásra bocsáthatók. Az érdekképviselet a heti óraszámokról és a tantervi szabadságról tartatna referendumot.

Egységes oktatási tárcát és azonnali béremelést követlenek egyebek mellett.

Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke az InfoRádióban elmondta, megalázó helyzetbe kerültek a tanárok a bértábla kivezetése után, a kormánynak szerinte meg kellene hoznia azt a törvényt, amely alapján azonnal 30-40 százalékos béremelés jöhetne a tanári pályán. Közben két szakszervezet közösen méri a sztrájkhajlandóságot.

A Külső-Pesti Tankerületi Központ cáfolta azt a sajtóértesülést, hogy a fenntartásában lévő iskolákban pedagógiai asszisztensek is tarthatnak órákat. A Pedagógusok Szakszervezete erről a konkrét ügyről nem kapott értesítést, de más hasonló esetekről igen. A jogszabály szerint pedagógiai asszisztensek nem vezethetnek órákat, mert nincs szakirányú felsőfokú végzettségük.

Pénteken 960 ezer tanuló számára kezdődik meg az új tanév, amely a hosszabb téli szünet miatt ezúttal egy héttel tovább, június 21-ig tart majd. A Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke nem ért egyet ezzel a módosítással, de a státusztörvény végrehajtási rendeletét is hiányolja.

Bő egy héttel az iskolakezdés előtt megjelent a tanév rendjéről szóló rendelet. Az első tanítási nap 2023. szeptember 1-je, az utolsó 2024. június 21. Három hetes lesz a téli szünet. A Pedagógusok Szakszervezete már a tanév rendje nyilvánosságra hozásának csúszását is kifogásolta, de a tanítási idő felosztásával is elégedetlenek. Gosztonyi Gábor, a szervezet alelnöke az InfoRádiónak azt is kiemelte: bár a státusztörvény júliusban életbe lépett, a végrehajtási rendelete továbbra sem jelent meg.

A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint a tanárhiány miatt az oktatásban kialakult kedvezőtlen helyzetet tovább súlyosbította az, hogy a kormány még mindig nem tette közzé a tanév rendjét, ami időben tervezhetetlenné teszi az iskolai munkát,.

Két és fél hét múlva kezdődik az új tanév, aminek hivatalos rendje ennek ellenére még nem került be a Magyar Közlönybe. A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke szerint ez megnehezíti a pedagógusok és az intézmények felkészülését. Gosztonyi Gábor arról is beszélt az InfoRádióban, hogy a meghosszabbított tanév nagyon sok plusz adminisztratív teendőt jelent a tanároknak, ráadásul a tantermek többsége nem légkondicionált, ami június második felében áldatlan állapotokat idézhet elő.

A pedagógusok szakszervezetei újra leültek tárgyalni a Belügyminisztériummal a tanárok jogállásáról szóló törvényről, illetve egy új jogszabály-tervezetről is, ami ugyancsak kiváltotta az érdekképviseletek tiltakozását.