Címke: infláció (1116 cikk)

Nyeste Orsolya makrogazdasági elemző (Erste Bank) szerint az energia vagy az élelmiszer ára különböző mértékben vesz részt az egyes országokban az infláció mozgatásában. Sokkoló a friss spanyol adat – mondta Zsoldos Ákos, a Portfolio elemzője.

Az országgyűlési választásokig a pénzek visszatartásáról "valószínűleg nem lesz döntés, a visszatartással Brüsszelből befolyásolni kívánják a megmérettetés kimenetelét" – fogalmazott egy lapinterjúban a pénzügyminiszter.

Ha az ukrajnai konfliktus miatt a vártnál jobban megemelkedik az infláció, akkor a kormány év közben nyugdíjemelést biztosít – nyilatkozta a pénzügyminiszter helyettese.

Négy százalékkal magasabb katonai költségvetést kért az amerikai elnök a kongresszustól, mint a tavalyi büdzsé. A kiadási tételek között szerepel az űrben folytatott rakétavédelem és többet költenének az „európai elrettentésre”, valamint Ukrajnára.

A briteket sokkolta, hogy a vártnál magasabbra ugrott az infláció. Ilyen drágulásra már 30 éve nem volt példa. Az okok között vannak a pandémia utáni nyitás nehézségei, az energia drágulása és az ukrajnai háború.

Egyes élelmiszerek ára, például a cukoré egyetlen hét alatt ugrott 14 százalékot. (Nyitóképünkön bezárt üzletek a moszkvai GUM áruházban 2022. március 20-án.)

Nem engedhetjük, hogy tartósan magas tartományban ragadjon, meg kell törni, le kell győzni – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Virág Barnabás. A Magyar Nemzeti Bank alelnöke úgy véli, a 3 százalékos célt 2024 első felében érhetjük majd el, és ebben a kiszámíthatatlan világgazdasági közegben azt ajánlotta: megtakarítani, megtakarítani, megtakarítani.

Idén 7,5 és 9,8 százalék közé várja az inflációt a jegybank, csökkenésre csak az év második felében számít az MNB.

A rendkívül magas üzemanyagár volt az egyik fő tényező.

Kedden tartja márciusi kamatdöntő ülését a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa.

A termékek és szolgáltatások széles körét jellemezte az áremelkedés ütemének februári gyorsulása – erre hívták fel a figyelmet a legfrissebb adatokat kommentálva az MTI-nek nyilatkozó elemzők, hangsúlyozva, hogy az ukrajnai háború hatásai a mostani adatokban még nem jelentek meg, de jelentősen átírják az inflációs és gazdasági kilátásokat.

Az Oroszországgal szemben bevezetett szankciók már most jelentős veszteséget jelentenek a magyar gazdaságnak a miniszterelnök gazdasági főtanácsadója szerint.

Februárban a fogyasztói árak átlagosan 8,3 százalékkal meghaladták az egy évvel korábbit. Legutóbb 2007. augusztusban volt ilyen magas az infláció –- közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A cégek közel háromnegyede, 72 százaléka véli úgy, hogy árat fog emelni a közeljövőben. Az áremelésre készülők aránya az átlagosnál is magasabb a 20-49 fős cégek körében, ahol 84 százalék, a kereskedelmi vállalatok között, itt 82 százalék és a tisztán hazai tulajdonú vállalkozásoknál, ahol 80 százalékos - erre az eredményre jutott felmérése alapján a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI).

A háború miatt gyengült a forint, mégis be kellett avatkoznia a jegybanknak – mondta a Portfolio elemzője.

Most egy olyan időszakot élünk, amikor az infláció az ellensége azoknak a megtakarításoknak, amelyek nem rendelkeznek infláció elleni védelemmel – mondta a Magyar Nemzeti Bank alelnöke az InfoRádió Aréna című műsorában. Virág Barnabás arról is beszélt, hogy milyen hatása lehet a gazdaságra az orosz–ukrán háborúnak, hogy miként alakulhat az infláció és hogy miért fontos a versenyképesség növelése. A két jegybanki kulcsszó: kiszámíthatóság és rugalmasság. Nagyinterjú.

Ilyenkor a kapkodás, a türelmetlenség rossz tanácsadó, megfontolt döntéseket kell hozni. Ez a háború nem a mi háborúnk, de a pénzügyi stabilitás megtartása a mi harcunk. Mindent el kell követni ezért az elkövetkező időszakban – mondta Virág Barnabás az InfoRádió Aréna című műsorában. A Magyar Nemzeti Bank alelnöke kiemelte: fundamentálisan jó állapotban van a magyar gazdaság, és magas, de régiós szinten az alacsonyabbak közé tartozik a magyar infláció. Beszélt a kiszámítható kamatemelési ciklusról és az aranytartalék bizalmi szerepéről is.

Október 1-jén kezdődhet az első papírmentes népszámlálás Magyarországon – mondta Vukovich Gabriella, az InfoRádió Aréna című műsorában. A Központi Statisztikai Hivatal elnöke beszélt az ENSZ Statisztikai Bizottságának elnökeként végzett munkájáról, a GDP-számítás sajátosságairól, a fogyasztói kosár változásáról és a népességnövekedés esélyeiről.

Horváth András, a Takarékbank és a Magyar Bankholding vezető elemzője szerint a rég nem látott mértékű inflációval Magyarországon lépést tart a béremelkedés.

A jegybankelnök szerint a Fed és az EKB is túl sokáig tartotta fenn az infláció „átmeneti” jellegére vonatkozó álláspontját.