Főképp külső kínálati tényezők állnak az infláció megugrása mögött, amely idén elérheti a 7,5-9,8 százalékot, ami „komoly revíziónak” számít a korábbiakban várt 5 százalék körüli értékhez képest – mondta Balatoni András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) közgazdasági előrejelzéssel és elemzéssel foglalkozó igazgatóságának vezetője.
A legfrissebb Inflációs jelentést ismertetve kiemelte: a magyar inflációs adat régiós szinten az alacsonyabbak között van, Csehországban és Lengyelországban is gyorsabb drágulást várnak, a román előrejelzés pedig megegyezik a magyar adat felső értékével.
Az orosz–ukrán háború kitörése újabb impulzus az inflációra a gazdasági újranyitás, az energiaárak emelkedése és az élelmiszerárak növekedése után, így
az inflációs toleranciasáv elérése későbbre, 2023-ra tolódik
– jegyezte meg a jegybank Youtube-csatornáján közvetített sajtótájékoztatón csütörtökön. Az infláció csak az idei év második felében csökkenhet.
A középtávú, kedvező növekedési kép nem változott, de rövid távon jóval óvatosabb lett a jegybank - írta még a Portfolio. Az MNB szerint az első negyedévben akár 8-9 százalékos növekedést is produkálhatott a magyar gazdaság. Ezt a nagy lendületet törik meg az orosz-ukrán háború közvetlen és közvetett hatásai.
A gazdasági növekedés a korábban vártnál jóval kisebb lesz (2,5-4,5 százalék), amiben egyaránt szerepet játszik a lakossági fogyasztás, a beruházás és az export alacsonyabb dinamikája.
A jegybank szerint ugyanakkor a gazdasági fundamentumok stabilak maradnak, a külső egyensúly gyorsan helyreáll, a magas beruházási ráta pedig hosszabb távon újra magasabb gazdasági növekedéshez vezet.
A beruházási ráta - főként az állami beruházásoknak köszönhetően - továbbra is magas, 26-27 százalék körüli marad, és a reálbérek növekedési rátája is pozitív lesz. A hitelezés lakossági és vállalati vonalon is elmaradhat a korábbiakban előrejelzettekhez képes, és átmenetileg a folyó fizetési mérleg hiánya is megugrik.
Az év elejei átárazások nemzetközi szinten a szokásosnál magasabbak voltak; Magyarországon a normál piaci átárazásnak a kétszerezét-háromszorosát lehetett tapasztalni.
További inflációs hatásokkal kell számolni nemzetközi szinten a nyersanyagárak emelkedése miatt; a gázárak például 2022 elejére 522 százalékkal emelkedtek 2016-2019-hez képest.
Oroszország és Ukrajna súlya a világexportban bizonyos kritikus tényezőkből jelentős, így a világjárvány után megjelent kínálati surlódások várhatóan tovább fokozódnak a háború miatt - mutatott rá. A palládium, a szén, a kőolaj és a kénszármazékok világexportjában Oroszország részesedése kétszámjegyű, de a háborúban álló országok adják a búza és árpa világexportjának negyedét, a kukoricakivitelnél pedig 16 százalék körül van ez az arány - fejtette ki az MTI összegzése szerint.
Az értékláncok súrlódásai a gazdaságok teljesítményére is fékezően hatnak várhatóan, elsősorban idén.
Balatoni András szerint amennyiben a háború elhúzódik és az energiaárak tartósan rekordmagas szinten maradnak, akkor a növekedés az alacsonyabb sávszél, az éves átlagos infláció pedig a várt sáv teteje körül alakulhat.
A háború és a szankciók gyors megszűnése esetén megvan a növekedési képesség a 4,5 százalékos vagy magasabb GDP-bővülés eléréséhez, és az infláció is a mérsékelt pálya körül maradhat.
